2012. június 2., szombat

a vándorlás ősi ösztöne

Megmondom őszintén, még jó hogy elolvastam a Cezar Millan két könyvét, mert ha nem teszem, akkor hügyén halok meg de komolyan.
Ugyanis, lövésem volt róla, miért kell kutyát sétáltatni.
Én azért szoktam, mert egyrészt nehezen bírok huzamosabb ideig megülni a seggemen, másrészt meg azt hittem, hogy a kutya szeret sétálni, megszagolgat mindent, megnézkéli az érdekes köveket, bokrokat és készen is vagyunk.

Nomármost, nem is azért kell kutyát sétáltatni, hanem azért, mert a kutyák, akárcsak a farkasok, nagy falkákban vándoroltak/-nak (vagy éppen kis falkában, de ez lényegtelen.) És hogy igen erősen él bennük a vándorlás ősi ösztöne. Ez erősíti bennük a csapatszellemet, hogy csak úgy mennek, arra amerre a vezér mutatja az utat; közben nyugodtak & engedelmesek lesznek, a mozgással pedig levezetik a felesleges kapacitásaikat, azután meg alig várják, hogy végre nyugalomban pihenhessenek, mert hát alapjában véve elég lusta a kutyanépség.
Jókat szórakoztam a könyvben ennél a bekezdésnél. Aszongya a Cezar Millan, hogy a gazdik mindig felháborodnak a sétáltatás kapcsán: idefigyeljem uram, azért fizettem magának 350 dollárt a konzultációért, hogy a végén azt mondja, sétáltassam többet a kutyámat?!
Szerintem lehet ebben az elméletben valami.
Ha a kutya levezeti a felesleges energiáit, egyrészt megnyugszik (én is azért sétálok, hogy kipárologjon belőlem a sok negatív érzés) másrészt elfárad, aztán nem lesz energiája törni-zúzni, kertészkedni, vagy éppen mániákusan ugatni, árnyékokat kergetni, attól függ mert széles a kutyahibbantsági paletta.

Ebből kiindlva, tegnap nem volt pardon. Szegény Mukk, úgy éreztem magam mint valami smasszer :-DDDDD Először is, elvittem kora reggel sétálni, bár szakadt az eső. A kutya vonított, nem tetszett neki a rendszer, inkább döglött volna a puha meleg kosarában, mint ronggyá ázott volna odakinn a szőlők végén... Igaza is van, de hát olyan vagyok mint Rambo :-DDDDD Vagy ha nem, hát olyannak éreztem magam. A kutya minden 5. lépésnél kirázta a bundáját & befékelt, bánatosan nézkélt hátrafele, hátha megfordulunk & hazamegyünk végre. Mondom nem-nem királylány; most szépen vándorolunk egyet wazzzzzzze :-DDDDD

Átaludta az egész napot. Este ébredt fel, amikor végre elállt az eső, no de ma tök egyedül kellett itthon maradnia... Gondoltam majd jól elintézem hogy átaludja a mai napot is kompletten, akkor teljes lelki nyugalommal itt merem hagyni... Este elmentünk a régi betonútra, ahová a boszorkánnyal járunk bicajozni, az 6 km, ahogy lemértem. Szépen végisétálta póráz nélkül. Marha aranyos, mert előre jelzett ha autó közeledett: odajött közel, aztán nyüszített egy rövidet, majd néztkélt abba az irányba, ahonnan az autó megjelent. Isten tartsa meg jó szokását, mégiscsak sokkalta jobban hall, mint a siket vénasszony gazdija... :-DDDDD Szerintem jól kicsináltam, mert reggel 6-kor a világért sem akart felébredni, pedig mentünk meló előtt a szőlőbe futni egyet :-DDDDD Amikor aztán késő délután hazaértünk, a kosárban találtuk, minden pont ugyanúgy volt idehaza, ahogy azt reggel hagytuk.
Szuper ügy.
Ma este csak 3 km volt a táv, meg egy kis társasági élet, mert bemutattam újabb 3 kutyának. Meg kell tanulnia a kutya-etikettet, nem szeretném hogy agresszív legyen a többi bolhással szemben... Most épp  nyugodtan rágcsálja az öreg papucsot & alapjában véve jól elvan magának.
Mondjuk nekem is jót tett a tegnapi váratlan 6 km séta, mert gyereknap alkalmából sütöttem egy égi érő kupac palacsintát, amire aztán én is rájártam bőségesen. Jaj. Kicsit izomlázam van a futástól, de az is biztos, hogy holnap reggel nem futok egy árva métert se. Úgy fogom csinálni, mint a múlt vasárnap: beállítom a telefont fél 7-re, kiviszem a Mukkot, mert már szinte soha nem pisil be reggelre, nem szeretném hogy visszaessen, azután megetetem, majd bebújok a nappaliban a pléd alá & alszok még egy kicsit :-)) Az egy kicsi a múlt héten fél 11-ig sikerült, pedig közben mindenki felkelt, megreggelizett, megkávézott, én meg aludtam mint akit agyonvertek... De jó. Pedig ettől féltem a legjobban, a kutyával kapcsolatban, hogy miként fogom megszokni az új napirendet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése