nos ezt beszoptuk

... mármint a tegnapi síelést. Méghozzá tövig. Jaj.

Nem hallgattam magamra, amikor már tavaly is azt írtam: Donovalyt nagy ívben & jó messziről el kell kerülni ha egy mód van rá! A hó utáni vágy, meg az idejekorán síelés csábítása legyőzte a józan gondolkodást már megint :-D De ez már csak így szokott lenni, nem?

Szóval az volt, hogy megkezdték a síszezont Donovalyn, ment a reklám meg minden, sőt a hírekben is többször mondták, hogyizéééé, lezárták a hágót a havazás meg az elakadt kamionok miatt. A havat elpucolták, a kamionokat kiszabadították, semmi akadálya nem volt hát egy kis csúszkálásnak. Kutakodtam neten, hogy mi a helyzet odafönn, de nem találtam semmi nyomát szezonnyitó akciónak. Se kedvezmény, se kultúrélet, egyáltalán semmi. Néztem az árakat, de az is gyanús volt, hogy még családi kedvezmény sincs (a legtöbb helyen azért csak akad), és hogy a bérletek árát is felemelték. A felnőtt egész napos 19 €, a gyerek meg 13,50. Szóval egy vagyon. Viszont ez még mindig nem gátolt meg abban, hogy vasárnapi programnak családi síelést tervezzünk...

A tavalyi szezonnyitóban se volt sok köszönet, na de az ideiben... Ááááááá!
Először is, ki tudja milyen okból, nem engedtek a pálya felső bejáratánál leparkolni. A Záhradiste pályáról beszélek, a Nová Holán (ami az a bazi nagy meredek) egyenlőre csak 5 centi hó van. Tavaly ott parkoltunk, legalább kényelmes volt, nem kellett a falu közepén lévő központi parkolóból léccel a vállunkon sétálni. Idén viszont kellett. Tökjó.
Tavaly ilyenkor behavazták a pálya egészét, na de idén nem vették a fáradtságot, azt gondolhatták tán minek ez, majd esik még akármennyi, hogy verje meg őket a lápi lidérc, most jó lesz a parasztoknak egy keskeny kis sáv is, a felvonó jobb oldalán. Hát jó is volt, egészen 10 óráig, mert akkor kezdett lekopni a hó, baromi buckás lett és totál jeges. Így van az, ha az összes síelő egy kis részre van kényszerítve!... Délutánra már teljesen élvezhetetlen volt a terep, de még szenvedtünk vele, ha már egyszer eljöttünk meg kifizettük a csillagászati árú skipasokat. Ehhhh.
Ez volt a szopás első része, a második a büfében ért. Egy csésze tea ugyanis 1 euróba kerül! Nos ekkor már nyeltünk egy nagyot, hogy ugyanmár, hol élünk. Egyébként a büfének is csak az étterem része volt nyitva, a külső nyitott bár valami érthetetlen okból zárva volt. Szóval a teáért épp úgy sorba kellett állni, mint a kajáért - bár nem kajált senki, olyan árak mellett wazzeeeeee. Ha ezt tudjuk, akkor mi is viszünk termoszban teát meg csomagolok szendvicset, aztán ennyi - bár ha jobban belegondolok, tuti hogy az ótóban hagytam volna a hátizsákot, és sétálhattam volna érte vissza sícipőben, lécestül, mert hát valahogy fel kell jutni a gödörből a parkoló szintjére....... Édesjó kaporszakállú. Álljon itt egy jó tanács mindenkinek, aki mégis Donovalyn akar síelni: mindenképp vigyen egy szakadt hátizsákot kajával meg teával, aztán vigye le & hagyja a teraszon. Nagy valószínűséggel nem fogják ellopni, meg egyébként is elveszik a hátizsáktengerben ami ott hever ... :-)  Ha mégis ellopnák, akkor a legrosszabb fellelhető hátizsákért nem lesz nagy kár, és még mindig lehet venni 1 teát 1 euróért, kiflit 20 centért, 2 db fonnyadt virslit 2 euróért és így tovább. Még leírni is fáj.

Nem értem én ezt. Az összes itteni síközpont küzd a kuncsaftokért, mindenfajta akciókat, versenyeket rendeznek, a jóég tudja miféle akciós csomagokat kínálnak, úgy tűnik az hogy már nem tudnak mit kitalálni hogy a látogatókat valahogy magukhoz csábítsák, ellenben Donovalyn mindent megtesznek, hogy a meglévőket is örökre elüldözzék a p.csába. Haha.

you are (not) welcome

Hát basszus.

Mindig is tudtam hogy a lengyel egy bunkó nép, na de most módósítom ezt a megállapításomat inkább. Kőbunkóra!

Speciális helyzetemből kifolyólag nem vagyok elfogult sem a magyarokkal, sem a szlovákokkal. A magyarokat is elég nehezen viselem el huzamosabb ideig, mert idegesít hogy annyira képmutatók. Mintha genetikailag beléjük lenne kódolva, hogy homlokegyenest mást mondjanak, mint amit gondolnak - ettől meg kissé izééé - kiborulok. De legalább kedvesek, mégha ez a kedvesség nem is őszinte & szívből jövő.

A szlovák nem egy kedves bagázs, az is biztos, de legalább őszinte. Sokáig azt gondoltam hogy elég bunkó, viszont ez idővel módosult. Nem bunkó, csak nem kedves és kész. Őszintének őszinte. Nem hinném, hogy bárki is közülük mást mondana, mint amit gondol, mert akkor inkább fancsali ábrázatot vág & nem mond semmit :-DDDDD Ez az egyik alapvető különbség a magyar meg a szlovák mentalitás között, és akad még jópár, de ez nem a témába vág.

A lengyelek viszont... Ahhhh. Borzalmasak. Ott kezdődik az egész, amit már emlgetettem régebben is, hogy nem beszélnek semmilyen más nyelvet a lengyelen kívül. Zakopane környékén pedig ugye ott a goral nyelvjárás, amit a született lengyel is csak hézagosan ért meg, a többinek meg esélye sincs - hát így járt! :-D Nos ez elég fura helyzeteket eredményez, ha valaki egy turistaparadicsomban éldegél, sőt, magukból a turistákból él, aztán úgy néz rájuk, mint akinek épp megették az ebédjét. Esetleg valamit visszaugat flegmán, mint egy egy rühös kutya. Hihetetlen!

Az normális, hogy nem fogadják a köszönést, légyen az bármilyen nyelven, még lengyelül se. Ha neadj' isten angolul köszön az ember, akkor megnézik szájtátva, hogy miféle szerzettel van dolguk :-D A felvilágosítás kérése teljesen reménytelen, mert hát nem állnak szóba senkivel, még egy röpke válasz erejéig se... Ez azért vicces, mert egy egyiptomi takarítónővel is kedélyesen tudtunk csevegni angolul, Egyiptom pedig nem Lengyelország, akárhogy is nézem a dógot!...

Jó példa a bunkóságra a síelési kultúrájuk. Ha valaki seggre esik, akkor azt nagy ívben kikerülik (esetleg átgázolnak rajta, ahogy épp a helyzet adja), na de nem mennének oda segíteni, a világ minden kincséért se. A boszorkány volt a legjobban felháborodva ezen, szegény kicsim, hogy esett egyet, széthagyta a botjait feljebb, aztán le nem vitték volna neki, nem ám, taposhatott fel értük ahogy tudott. Na ez biztos hogy nem történhetett volna meg nálunk. Ahogy nem is történt soha ezelőtt, pedig síeltünk éppen eleget életünkben. Itt alap dolog, hogy bárki bárki mellett megáll, hogy okés-e, az elhagyott cuccokat pedig mindenki viszi a delikvensnek gondolkozás nélkül.

Haverék kamaszfia is így járt. Láttuk a felvonóból, hogy esett, azt is hogy leoldott a léce. Na mire felértünk, meg azután leértünk hozzá, addig senki nem ment oda segíteni, pedig látta mindenki hogy szerencsétlenkedik a gyerek, nem tudja visszakapcsolni a lécet, mert beakadt rajta a fék... Ehh. Ilyenek.

Ezek után vacsoránál a csoportunk (majdnem 40 fő!) megegyezett, hogy direkt mindenkihez odamegyünk, aki eltaccsol, akkor is ha nem közvetlenül előttünk történik a malőr. Így is volt. Vittünk lécet-botot-kesztyűt, mikor mi maradt le, aztán figyeltük a reakciókat. Höhö. Jó szórakozás volt, ahogy bámultak ránk, nem értették mi folyik itt... :-D Mindenkinek mondtuk szépen érthetően: you are welcome! Hogy ott rohadjanak meg, ahol csak vannak :-D

A másik csudálatos eset a Terma Bania központban történt. Ez a termálfürdő, marha gyönyörű, a sípálya alá építették közvetlenül nem olyan régen. Tiszta luxus, hogy az ember odasíel a bejáratához, lecsatolja a léceket aztán már wellnessezhet is kedvére... :-) Na, itt a recepción dolgozott a kőbunkóság igazi ékköve, egy szilikonmellű kiscsaj, irritáló fejhanggal. Kértünk három jegyet: két felnőtt, egy gyerek, fél nap. Így. Szlovákul kértük. Az alap szavak ugyanazok, szóval minden esélyünk megvolt, hogy megértse a bonyolult kifejezéseket. Na nem így történt. Aszongya qwwwwa flegmán a kollégájának: ezek meg miiiiiit mondanaaaaaak? Ekkor átváltottam angolra: three tickets, two adults, one child, half-day. Erre a válasz: nóóóó inglis. Meg se próbálkozott pl. némettel, ami a másik viszonylag közérthető nyelv, vagy tudomisén. Majdnem 10 percig tartott elmagyarázni, mit akarunk. Teszépszeműszűzmária. Hát hogy a bánatba dolgozhat így valaki egy olyan helyen, ami - ha elnyerik a téli olimpia rendezési jogát - hemzsegni fog a külföldiektől??? Amúgy meg így is hemzsegett. Voltak ott magyarok, szlovákok, csehek, oroszok, franciák és izraeliek is... Csak amit mi hallottunk. Ha mindenkivel ugyanezt eljátszotta, hát nem tudom milyen benyomást tett rájuk. Nyilván ugyanolyat, mint miránk. 

Szóval megint ott tartok, hogy nem megyek többet Lengyelországba, ha a fene fenét eszik se. Igaz, hogy a síelés még mindig marha olcsó (12 euró volt a napijegy, ez azért nem semmi) de a globális lengyel olcsóság már a múlté. Minden más ugyanolyan áron van, mint itt nálunk, a piacok pedig konganak :-D Például a nowy targi piac, ami fénykorában akkora volt mint két repülőtér, mostanra a negyedére zsugorodott. Ott nem voltunk, csak a zakopanei piacon, ahol senki nem akart engedni az árból, ellenben eurót kértek a zloty helyett. Na ez már jelent valamit :-D A zakopanei bevásárlóutca is eléggé kihalt volt, egy csomó bolt bezárt, a maradék meg brutális drága lett. Kétségtelen, hogy a válság oda is elért...

Nagyjából ennyi. A sok negatívumot azért jól ellensúlyozta a mesés idő, a kiadós síelés (még a hó minősége is tűrhető volt) meg a gyönyörű hegyek. Ez azonban nem ok arra, hogy visszakívánkozzak! :-D

új év meg minden

Nos elkezdtük az új évet, pont ahogy terveztünk: kora hajnalban! :-))

A Szilveszter tök nyugisan telt. Délután megsétáltattuk a kutyát alaposan, elballagtunk vele a torkolatig meg vissza, leginkább azért, hogy elfáradjon & ne legyen energiája félni a petárdázástól. Azt nem tudom, hogy a majd' 8 km-s séta, vagy a nyári edzés segített-e hozzá, de a bolhás fütyült magasról a durrogásra, döglött egész éjjel a kosarában, én keltettem éjfél után, hogy a nyugtatásra félretett sajtot egye mán meg...
Pezsgővel nem koccintottunk, mert azt 10-re megittuk. Mindkét üveggel. Végre pezsgőzhettem kedvemre, ha már szülinapomkor ez kimaradt, na. Folyott helyette akkor patakokban a Finlandia, nóóóóó problém! Most meg egyszerűen jól esett, ezért fogyott el időnapelőtt...
Végülis nem volt nagy durrogás - sokkalta kisebb volt mint lenni szokott. Válság van, nincs pénze a népnek felesleges dolgokra vagy mi, fél egyre teljesen nyugi lett, mentünk is aludni gyorsan, mert hát keltünk fél 6-kor.

Célnak a Jasenská dolinát néztem ki. Pont azért azt, mert jelenleg ott van a legtöbb & legjobb minőségű hó, a simán megközelíthető helyek közül. Voltunk ott már párszor, de az több mint 10 éve volt, minden esetre marha régen. Nem is maradt meg a pálya, és amikor már ott voltunk, még akkor sem bírtam visszaemlékezni rá. Van ez így :-D
Amúgy meg igen gyászos hely. Nem ajánlom senkinek. Megállt ott az idő, de komolyan. Az is biztos, hogy egyetlen fillért se költöttek felújításokra az elmúlt 15 évben! Míg a többi pálya fejleszt (ezzel együtt költekezik) mint a barom, na ide egy kanyi vasat sem fektettek be, arra a nyakam tenném! A sífelvonón szakadozott műbőr, höhö, sem beléptetőrendszer, se más hasonló. Még csak egy normális étterem sincs, max. büfé hot-doggal. A wc-t meg már ne is mondjam, mert az egy olyan OSB lapokból tákolt izé, amiért még fizetni is kellett, 10 centet az igaz, na de akkor is. Köszönetképpen nem lehetett becsukni az ajtót, mert olyan kicsi a hely, hogy az ember lánya sícipőstül & nagykabátostul már nem fér be. Áááááá de baromi kiábrándító volt! Mármost nem azért, de a kedvenc helyünkön, Krahulen olyan a toalett, amilyen egy 4 csillagos hotelben sincs, persze ingyen. Gyerekpálya ingyen, gyereksízés ingyen, tetején csudijó étterem és napozóterasz - utóbbi szintén ingyen! (Ja és van még webfordítású, de magyar honlapja is, höhö).
Szóval mi ahhoz vagyunk hozzászokva, mert ott kötünk ki a legtöbbször. Na ahhoz képest ez olyan volt, mintha egy másik világban lettünk volna.
Az újévi síelést úgy látszik nem csak mi választottuk évkezdő programnak, mert amúgy meg dugig volt néppel. A hóval nem volt gond, igaz délutánra már jegesedett, de addigra már eluntuk az egészet és elindultunk hazafelé. Még elboltoltuk a jegyeinket a délutánra kijózanodó & síelni vágyó érkezőknek aztán irány haza :-)
Mondjuk a csudaszép idő meg a mesés kilátás azért sok mindenért kárpótolt. Ha lett volna napozóterasz ugye, akkor még döglöttünk volna ott egy órácskát naplementéig, de így esélytelen volt. Végezetül arra jutottunk, akárhogy is van, nem cseréltük volna el ezt a síelést most semmiféle másnaposságra, az biztos :-D

Szal így volt. Nagyon szuper. Irigykedett mindenki ránk, aki a kötelező bulizás áldozatává vált, aztán nem pont úgy alakultak a dolgai, ahogy azt eltervezte. Akivel idáig beszéltem, mindenki azt mondta hogy tök szar volt a szilvesztere, és hogy nekünk milyen jó... Hát az ám! :-D

a reggel még tök kihalt pálya, háttérben a Kis-Fátrával