2013. június 26., szerda

a bőség zavara

... van itten, határozottan!
Idáig nem volt rólam egyetlen árva ütőképes kép sem, most meg hirtelenjében lett kettő! Áááááá ilyen nincs! :-DDDDD
Amúgy meg legyen már holnap, mert igen nehezen viselem ezt az utolsó 24 órát a Maiden előtt... Jaj.




2013. június 25., kedd

tudok ám


... ha nagyon akarok. Pl. szépnek lenni :-DDDDD Igaz, hogy szarból várat elég nehéz építeni, annál nagyobb öröm, ha időről-időre összejön :-DDDDD


Szal evvan. Mindjárt összerakodok itt a gépen, mert akkora kupi van, hogy nem találtam a világ minden kincséért se a múltkor a Brian életét - pedig átnéztem az összes vinyót... Mind a négyet! Hülyegyerek! Hogy hová tűnhet el csak úgy hopsz nyomtalanul egy 4,5 gigás fájl, azt a mai napig se értem, viszont szent esküvel megfogadtam, hogy többet ilyen nem fordul elő. Komolyan. Szal mindjárt rakodok, méghozzá olyan alapon, hogy filmek az egyik lemezre, zenék a másikra, képek a harmadikra, progik a negyedikre, ami nem kell azt letörlöm. Ez a hátulütője a másfél terrabyte helynek, hogy hajlamos vagyok minden vacakot meghagyni, egészen addig, míg úgy elvesztem a fonalat a nagy adatkupac fölött, hogy a legszívesebben kivágnám a gépet az ablakon, a másfél terrabytjával egyetemben. Haha.

Amúgy meg a hétvégén "elolvastam" életem első hangoskönyvét. Tök jó volt. Pont úgy két napig tartott, mintha klasszikus módon olvastam volna, csak nem felesleges szabadidőmben történt a dolog, hanem pl. ebédfőzés & kertben punnyadás közben... Az az érzésem, hogy nagyon rá fogok kattanni a dologra!

2013. június 20., csütörtök

nyári napfordulóra

... egy kis témába vágó zenécske, amitől felforr a pogány vérem azon nyomban!

Áááááá de imádom benne a basszus énekest, kinek becses neve Michael Schmidberger, és a Svéd Királyi Operaház szólistája, ahogy azt nem kevés nyomozással kiderítettem az előbb :-)) Hát hogyamanóba lehet ilyen őrjítő hangja valakinek?!
Na de ezt most tökig hangon kéretik hallgatni, héééééé! :-p


2013. június 19., szerda

szellemirtók

Mán megin' nem volt net, szal tuti csődbe jut a piszok T-Com; ennyi átkot ugyanis nem lehet csak úgy simán túlélni! :-DDDDD
Most ám rágyúrtak a témára rendesen, mert súlyos technikai problémának kategorizálták az esetemet, szal kijött a főmufti, aztán egy Szellemirtókat idéző szerkentyűvel átmérte az összes kábel, konnektort & csatlakozót, végül rájött, hogy a routerem szarakodik. Mellesleg ezt mán a múlt héten is megcsinálhatta volna - megspórolt volna nekem egy csomó mérgelődést. Jajanyám.

Mély letargiámban megváltoztattam a csengőhangomat erre:
azután pedig visszaváltoztattam a régire
mert hiába fantasztikus zene az Iron Maiden idei introja, valahogy mégsem állt rá a fülem, így egymás után többször nem vettem fel a telefont, pedig a szellemirtós pasas keresett a telefonkaró tetejéről :-DDDDD Nos én se leszek mán lököttebb az tuti! :-DDDDD


2013. június 17., hétfő

tudomány/művészet

... csak mert nem bírtam eldönteni, mit is működtem tulajdonképpen. Höhö.
Szóval nem volt valami jajderózsás hetem, mert szerdától nem volt netünk, de legalább tévé se. Mint utóbb kiderült, valami gubanc volt az elosztó körül az utca végén lévő karón, amit csak többszörös reklamálás után vótak hajlandóak megjavítani a szarháziak... Annyit átkoztam őket, hogy ha csak a fele átkom megfogan, pár napon belül csődbe jut a T-Com világszerte, az is biztos!
Nos egyrészt emiatt voltam kissé feszült idegállapotban, másrészt meg a meló miatt, mert megjött a jó idő, ezzel együtt meg a sok medencés majom. Ha már kimondja valaki melóban azt a szót, hogy medence, hát a nyakamon az összes ér kidagad, a 220-as vérnyomás mellé... Ehhhhhh. Majd egyszer kifejtem bővebben, mi bajom a medencékkel meg a medencésekkel, mert most csak annyiban kapcsolódik ide a téma, hogy az amúgy is nullás toleranciaküszöböm átment negatív értékekbe :-D Na nem baj.

Tele vagyok ugyebár sok kis bogarkával, és nézetem szerint ne vezessen aki nem tud, mert veszélyezteti önmagát is, mások biztonságáról nem beszélve. Szal igen rosszul viselem, ha valaki közúton kevesebbel halad mint 90 km/ó, ja, mert ugye ez a 90 se egy intergalaktikus sebesség ha azt vesszük, szal menjen minimum 90-el a rohadt életbe mán, ha nincs pénze büntetéseket fizetni, de kevesebbel ne menjen, hanem üljön otthon és punktum. Hasonlóan rosszul viselem, ha egy telivér ótóval mennek olyan stílusban, mint a 102 éves Terka néni a vadiúj járókeretével, wazze. Telivérnek nálam a WRC ősökkel rendelkező típusok számítanak, mert hát ugye a családfa sokat nyom a latban az ekkora sznoboknál mint én... :-D
Nos ment előttem egy Toyota Corolla, ami a szépemlékű Corolla WRC-re való tekintettel telivér kategória, szóval tud az normálisan is közlekedni ha meg van hajtva, hehe, na de nem, mert 50-től többel nem mentek vele ott előttem, sőőőőőőt minden kanyarban még fékezett is hozzá az úrvezető, úgy 30-ra, mert verőfényes időben, mikor egy porszem sincs az úton és kellemesen lágyak a gumik a melegtől, veszélyes dolog 90-nel száguldani, de komolyan.
Nem vicc, de nagyon eldurrant az agyam (a bevezetőben említett net & tévéhiány, meg a melóban a sok medencés idióta azért erősen közrejátszott mindebben), hogy amikor leelőztem végre (sokáig nem tudtam, mert mindig jöttek szembe) akkor megkapart a Kókusz hármasból négyesbe. Szabályszerűen sikítottak a kerekei :-D Jaj hát nagyon régen nem műveltem ilyet, mert úgy bánok a Kókusszal mint a hímes tojással, és hát hajtani se kell, mert megy azért magától is, hálistennek. Akkor aztán fellelkesültem, hogy nesze, ez is egy WRC protopípus te paraszt, és jól ráléptem a gázra. Így történt az az eset, amiről nem tudom eldönteni hogy tudomány-e avagy művészet, mert akkor is megkapart, amikor négyesből tettem ötbe, úgy 160 környékén... Na ilyen még az életben nem jött össze, a Kókusszal meg főleg nem, mert azt halálra butítja a sok elektronika. A hármasból négyesbe kaparás azért volt már egy párszor, de négyből ötbe most először. Óóóóó, annyi boldogsághormon termelődött bennem hirtelen, hogy azzal aztán kihúztam az egész hetet, és azóta is mindig vigyorognom kell, amikor beülök a Kókuszba, hogy szép tiszta az ótó, a turbólapátokon egy árva porszem sincs most :-DDDDD

2013. június 11., kedd

írok gyorsan a Jézuskának

... hogy egy Nikon P510-et kérnék a fa alá ha arra kerül a sor :-D
De komolyan. Halálra superzoomolnám magam a hegytetőkön, pluszban pedig sírba tenném a környezetemet a HDR-es képekkel... Hehe, be szép is lenne!
Mindig oda lyukadok ki, hogy nem kell nekem tükörreflexes gép, mert cipelné a búbánat mindenhová. Ez az ultrazoom meg csak fél kiló, nos annyit igazándiból hajlandó lennék a nemes cél érdekében áldozni...

Kísérleteztem a hamis HDR-el a hétvégi képek közül, csak hogy szokjam a fílinget. Nos ez az eredmény:




2013. június 10., hétfő

ajaj

Szóval felmentünk az erdőbe, de mégsem esett jól. Nem tudom hol volt a gond, hiszen nem vagyunk rossz kondiban, vittünk elég vizet, kaját is, ismerjük az utat hogy töksötétben is végig tudnánk rajta menni, tudjuk a távokat, hol vannak az emelkedők, hol vannak az ereszkedők, évente többször is teljesítjük, és mégis... Egy csomó helyen kellett pihenni, csak úgy, mert nem éreztem magam valami pompásan. Ehhhh. Egyszer olyan szívdobogást kaptam, hogy a fülemben dobogott, másodszor meg úgy megszédültem, hogy kis lila izék lettek a szemem előtt... Ajaj.
Pluszban szarul esett a fülledt meleg, és hogy milliónyi rovar hemzsegett mindenhol. A szúnyogok csak az alaphangot adták a sok kis idegesítő légynek, akik mindenképp a fülemben akartak közösülni, vagy mijabánat... :-)
Szal elég szar ügy volt ez a mai kis túra, pedig távban pont 10 km, emelkedőileg meg 556 méter volt összesen. Na mindegy, nem értem, de hát nem is kell nekem mindent érteni. Verje meg a lápi lidérc!!

A képeim viszont naccerűek lettek! Amiatt megérte felmászni, az tuti!
víz mindenütt
 jól látható az éles bal kanyart jelző tábla
 Bazilika...háttérben a Dunával, ami általában nem ott folyik 
 nem a Nílus-delta, hanem a Duna
 buszmegálló
 elöntött (lakatlan) házak
a tankon kívül a másik közlekedési eszköz az InterCity

Nos ezért túráztunk ma ennyit, de legalább megszellőztettük a Nikont, ami továbbra is remek szuper-zoomokat gyárt. Áááááá imádom, hogy légvonalban több mint 5 km-re tüköréles képeket lő! És ha már itt tartok, akkor a tegnapi katasztrófaképekből is legyen itt egypár:
 a bezsákozott átjáró a kövek közt enged át
 kilátás az átjáró túloldalára... a vízszint aktuálisan 1,7 m



 tegnap még csak egy szivattyú ment, ma már kettő
 a kacsák kimondottan élvezik a helyzetet
 abszolút aktuális tájkép
abszolút aktuális képeslap, mobilgáttal

2013. június 8., szombat

the show must go on

Hehe. Rajtunk a világ ország szeme. Fél óránként bemondanak a hírekben, egymást gyúrják a tévéstábok, itt volt a belügyminiszter meg minden. Hirtelen borzasztó érdekes falu lettünk ám! :-D Igaz, hogy 8 méteres víz kell hozzá, na de ez lényegtelen. A gát egyenlőre kitart, bár a legrázósabb részen, itt a falu végin, ahol a Garam a Dunába torkollik (meg ahol amúgy kutyát sétáltatok, de azt most max. búvárszerkóban lehetne basszus) állítólag szivárog. Na de sebaj, menetrendszerinti tankjárat közlekedik a szomszéd faluba :-D Őrület.
Sajnos a kétéltű tankot nem sikerült lefényképeznem, de tele vele a net képekkel, hát lenyúlok egypárat a sajátok közé:

 az előkészületek
 itt minden hamarosan víz alatt lesz - keddi kép
kedd. ezen az úton úszik pénteken a kétéltű tank
 csütörtök. az átjáró bezsákolva, víz még nincs
 több tonna homok, zsákokban
 csütörtök
 péntek
 péntek
 péntek, indul a busz tank
 ez nem a Duna, hanem a Garam, ami átlagosan egy kis semmi folyócska
 Garam
 Garam
Garam
végezetül egy Duna is, innen a faluból, ott szemben fenn Dobogókő

Szóval ez van. Remélhetőleg kitartanak a gátak. Ehhhh. Vasárnap felmászunk a sziklákra, megdumáltuk a nasságos úrral, onnan mégis jobb a kilátás :-D Egészen egyedi katasztrófaképeim lesznek a sok párkányi hídról fotózott között... Be szép az élet!


2013. június 5., szerda

katasztrófaturizmus

Nem írtam már régen, de nem volt mit.
Átestem egy kisebb dögrováson, hőemelkedéssel & jó kiadós náthával egybekötve, ami nem meglepő ennél a remek időjárásnál. Semmi pánik, már okés vagyok.
Voltam Bp-n ismét, na de tanultam ám a múltkoriakból, hát kieszeltem egy csodálatos tervet, hogy lehetne a Blaha Lujza teret megjárni a legrövidebb idő alatt a legkevesebb pénzből, minimális idegeskedés mellett... Nos így: ótóval Dobogókőn keresztül Pomázra, ott fel a HÉV-re, azután fel a metróra, és mán meg is vagyunk :-D Az ötlet lényege az volt egyébként, hogy a vonatok nem állnak órák hosszat dugóban. Működött a terv, mert így az utazási idő itthonról a Blahára 1 óra 10 percig tartott, és 1520 FT-ba került oda-vissza, meg még valami minimális mennyiségű gázolajba. Parkolás Pomázon ingyéééé, nem ám 2500 Ft-ért a belvárosban :-D Szóval el vagyok ragadtatva most a saját leleményességemtől, ezután más módon nem vagyok hajlandó a fővárosba utazni. Höh.

A kutyasétáltatásnak álcázott katasztrófaturizmus meg már mindennapi rutin lett. Az összes szenvedélyemnek hódolhatok egyetlen faluvégi séta alkalmával: a kutyának, a gyaloglásnak, a fényképezésnek meg a szörnyülködésnek, némi kis adrenalinnal összekötve :-DDDDD Íme az eddigi termés legjobbjai: