2013. június 17., hétfő

tudomány/művészet

... csak mert nem bírtam eldönteni, mit is működtem tulajdonképpen. Höhö.
Szóval nem volt valami jajderózsás hetem, mert szerdától nem volt netünk, de legalább tévé se. Mint utóbb kiderült, valami gubanc volt az elosztó körül az utca végén lévő karón, amit csak többszörös reklamálás után vótak hajlandóak megjavítani a szarháziak... Annyit átkoztam őket, hogy ha csak a fele átkom megfogan, pár napon belül csődbe jut a T-Com világszerte, az is biztos!
Nos egyrészt emiatt voltam kissé feszült idegállapotban, másrészt meg a meló miatt, mert megjött a jó idő, ezzel együtt meg a sok medencés majom. Ha már kimondja valaki melóban azt a szót, hogy medence, hát a nyakamon az összes ér kidagad, a 220-as vérnyomás mellé... Ehhhhhh. Majd egyszer kifejtem bővebben, mi bajom a medencékkel meg a medencésekkel, mert most csak annyiban kapcsolódik ide a téma, hogy az amúgy is nullás toleranciaküszöböm átment negatív értékekbe :-D Na nem baj.

Tele vagyok ugyebár sok kis bogarkával, és nézetem szerint ne vezessen aki nem tud, mert veszélyezteti önmagát is, mások biztonságáról nem beszélve. Szal igen rosszul viselem, ha valaki közúton kevesebbel halad mint 90 km/ó, ja, mert ugye ez a 90 se egy intergalaktikus sebesség ha azt vesszük, szal menjen minimum 90-el a rohadt életbe mán, ha nincs pénze büntetéseket fizetni, de kevesebbel ne menjen, hanem üljön otthon és punktum. Hasonlóan rosszul viselem, ha egy telivér ótóval mennek olyan stílusban, mint a 102 éves Terka néni a vadiúj járókeretével, wazze. Telivérnek nálam a WRC ősökkel rendelkező típusok számítanak, mert hát ugye a családfa sokat nyom a latban az ekkora sznoboknál mint én... :-D
Nos ment előttem egy Toyota Corolla, ami a szépemlékű Corolla WRC-re való tekintettel telivér kategória, szóval tud az normálisan is közlekedni ha meg van hajtva, hehe, na de nem, mert 50-től többel nem mentek vele ott előttem, sőőőőőőt minden kanyarban még fékezett is hozzá az úrvezető, úgy 30-ra, mert verőfényes időben, mikor egy porszem sincs az úton és kellemesen lágyak a gumik a melegtől, veszélyes dolog 90-nel száguldani, de komolyan.
Nem vicc, de nagyon eldurrant az agyam (a bevezetőben említett net & tévéhiány, meg a melóban a sok medencés idióta azért erősen közrejátszott mindebben), hogy amikor leelőztem végre (sokáig nem tudtam, mert mindig jöttek szembe) akkor megkapart a Kókusz hármasból négyesbe. Szabályszerűen sikítottak a kerekei :-D Jaj hát nagyon régen nem műveltem ilyet, mert úgy bánok a Kókusszal mint a hímes tojással, és hát hajtani se kell, mert megy azért magától is, hálistennek. Akkor aztán fellelkesültem, hogy nesze, ez is egy WRC protopípus te paraszt, és jól ráléptem a gázra. Így történt az az eset, amiről nem tudom eldönteni hogy tudomány-e avagy művészet, mert akkor is megkapart, amikor négyesből tettem ötbe, úgy 160 környékén... Na ilyen még az életben nem jött össze, a Kókusszal meg főleg nem, mert azt halálra butítja a sok elektronika. A hármasból négyesbe kaparás azért volt már egy párszor, de négyből ötbe most először. Óóóóó, annyi boldogsághormon termelődött bennem hirtelen, hogy azzal aztán kihúztam az egész hetet, és azóta is mindig vigyorognom kell, amikor beülök a Kókuszba, hogy szép tiszta az ótó, a turbólapátokon egy árva porszem sincs most :-DDDDD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése