zéró romantika

Na tessék, lett egy új FB ismerősöm. (esküvői) Fotós. Ha jól számolom, ez már az ötödik esküvői fotózással is foglalkozó fényképész ismim, és azonnal ment a tiltólistára, mint az előző 4 kollégája.
Nem szeretem az esküvői fotográfiákat; soha nem is szerettem. Már anno a műtermieket sem, azt az esküvőnk tervezésekor vegvétóztam rögtön, nem is lett "szépséges" esküvői albumunk. Mondjuk eltelt azóta 16 év & soha nem is hiányzott egy nap meg egy valag pénz az életemből. Ezeket az agyonművésziesített rémségeket, amikkel mostanság kápráztatják el a nagyérdemű (vagy inkább jobb sorsra érdemes) közönséget lakodalmakkor pedig pláne nem szeretem.

Nem értem a lényegét, ugyanis. Írom is, mit nem értek úgy konkrétan.

1. fotó
Áll a menyasszony a homokban, mezítláb, héttérben a kék csupa olaj Duna, egyik kezével tartja a ruhája szárát, a másikkal meg a cipőket. Október végén, a dátum szerint. Jaj.
Nomármost, az ilyen homokban ácsorgós képeket elviselem mondjuk Hawaii-on vagy a Bahamákon, ahol kellemes a klíma meg szép kék a tenger, na de októberben mezítláb futkározni a Duna-parton kissé már túlzás. A homok az okés, bár ez a rész nem a természetes Duna-part, a homokpad a bazi alacsony vízállás miatt bukkant elő. Frekventált hely, mert a kutyatartók oda hordják fürdetni a kutyákat, látom minden nap :-D Ekkor elképzeltem, hogy a művészi kép kedvéért elzavarnak onnan pár bolhást, beállítják a menyasszonyt, szigorúan úgy, hogy a túloldalon figyelő, düledező 12 emeletes panelházakat ne lehessen látni, aztán hajrá. Sok értelme van ennek a képnek, megérte felfázni kínlódni miatta.

2. fotó
Menyasszony a napraforgóban, leselkedik ki a virágok közül. Szép nagy profilkép.
A menyasszony vagy vadparaszt, aki még a lakodalma napján sem tud meglenni a földek nélkül, vagy pedig még az életben nem ment be a napraforgóba, azért hagyta magát rábeszélni, a művészet nevében :-D Mert a napraforgó cudar egy növény, szúrós a szára, de még a levele is. A cipőt a profilképen nem látni, meglehet hogy sportcipő; a magas sarkút ki is dobhatná mert olyan koszos-földes lesz a fotózás végére. Másnap kissé összekarcolt, esetleg allergiás kiütésekkel teli karok az oltárnál... Hehe. Így járt.

3. fotó
Esztergomi bazilika melletti Szent István szobornál, decemberben, a menyasszony ujjatlan ruhában, nyakában egy kis darab műszőr izével.
Az esztergomi bazilikát még csak megértem, ha ott esküdtek (nem valószínű), a Szent István is rendben van, mert van aki államot alapít, és van aki családot :-D Ergo ez a kép tökéletesen rendben van! Állapotos menyasszonynak kötelező félmezetlenül fotózkodnia odakinn decemberben!

4. fotó
Szintén Esztergom, a régi Kálvária kápolna. Fekete-fehér, marha művészi kép.
Ez tetszett, csak a hely jellege sokkalta jobban illik egy death vagy black metál lemezborítóra, mint esküvői albumba; de meglehet csak én vagyok finnyás.

5. fotó
Vőlegény egy oltári lepukkant koszos gyárlépcsőn, vagy hol a csudában.
Nem értem miért kell szmokingban oltári lepukkant helyeket felkeresni. Na itt most mit gondolhatott? Hogy de jó, már nős vagyok, az asszony kitakarít? Ehhh.

6. fotó
Vőlegény & menyasszony is egy oltári lepukkant, koszos gyárépületben.
Erről meg az jutott az eszembe, hogy a németek elvitték szegényeket a koncentrációs táborba éppen az esküvőjükről. Most aztán gyárthatják a taposóaknákat, míg bele nem hónnak! Eszetlenség, de komolyan.

7. fotó
Menyasszony fekszik a repcében.
Nateatyaég! Mennyire örülhetett valaki, hogy a repcéjét a művészet nevében letapossák, oda a sok bio-üzemanyagnak való! Hehe. A menyasszonyi ruhát megnéztem volna a repcében hempergés befejeztével. Az én pofámról valszeg lesült volna a bőr, amikor viszem vissza a kölcsönzőbe :-D
PS: Nem kölcsönzött ruhában esküdtem. Sosem voltam nagy híve más levetett rongyainak...

8. fotó
A menyasszony meg a vőlegény leselkednek ki egy fűzfa mögül.
A hely tényleg szuper, egy ártéri kis erdő itt a környéken. Könnyen megközelíthető autóval is, és ha éppen száraz idő van, akkor nem kell még gumicsizma sem az iszap miatt. A probléma szerintem ennél a képnél a szúnyoginvázó. Ha volt eszük, akkor előtte lefújták magukat valami rovarirtóval, ha meg nem, akkor másnap a sok agyonvakart szúnyogcsípés is ott figyelt az oltárnál :-DDDDD De: ha volt rovarirtó, akkor meg enyhe kémiai szagot árasztott a ruha, mert tuti hogy átvette :-DDDDD Na ezt is megérte.

9. fotó
A környékbeli kastély kertjében a szökőkút előtt. 
Ez attól izgalmas, hogy nem láttam még környékbeli esküvői képeket ilyen fotó nélkül. A kastély magántulajdon, de úgy látszik a kertbe beengedi a gondnok a pórnépet is, ha látja rajtuk a szmokingot... Jaj. Kritikán aluli.

10. fotó
Az egyetlen a több ezerből, amit láttam a sok fotós ismerőstől (ebből kifolyólag tiltva vannak FB-n) és még tetszett is: vőlegény zongorázik, a menyasszony meg figyeli.
Ez az egy volt, ami elég hitelesnek tűnt, főleg ha a vőlegény tud is zongorázni, nem csak odaültették. Mellesleg úgy tűnt hogy tud, mert a billentyűket nézte nem az arát. A zongora is hagyományos volt, pedig egy nagy szárnyas hanversenyzongorával sokkalta jobb lett volna a kompozíció. (A hangzás is! :-D) Nos ez tetszett. A nasságos úr is tud zongorázni, és ahány szintit vagy zongorát lát, azonnal odavágtat & eljátssza a Black Winter Day dallamát nekem. Tudja hogy ettől mindig elolvadok, amitől nagyon büszke lesz magára :-D Néha tök váratlanul is elzongorázza: pl. a kolléga iPhone-ján a zongora applikációval... :-D Attól tartok, emiatt tetszett a zongorázós kép, nem másért.

Végezetül pedig egy kis Amorphis. Black Winter Day.