Ezt a barlangos ügyletet felszólításra találtam ki, azzal együtt, hogy ha ránézek a térképre, akkor igen kevés nevezetes hely akad rajta, ahol még ne lettünk volna... Szóval nehéz bárhová is kirándulást tervezni, a demanovai két barlangban viszont még sose voltunk, hát akkor menjünk!...
Az eső esett egész nap, de Szent Péter odafönn igazándiból kegyes volt hozzánk. Sosem akkor esett, amikor mi épp a szabad ég alatt tartózkodtunk, ezért sok jó pont jár; majd alkalomadtán gyújtok is egy illatgyertyát neki :-DDDDD
Szóval elindultunk, odaértünk a jégbarlanghoz, leparkoltunk: 5 euróért. Ettől kissé idegesek lettünk, mert az azért pofátlanság, hogy ha 1 órát vagyunk odabenn, meg mondjuk felet kavirnyázunk odakinn, akkor mi ezen 5 euró. Nem Párizs belvárosában vagyunk basszus! Ezután kifizettük a belépőt: 4 felnőtt 1 gyerek az cakumpakk annyi mint 31 euró 50 cent. Hát most nem azért, de nem aranyból van az a barlang, szabad bányászási joggal vagy mijafranc!
A barlangban legalább rettentő hideg volt, -5 fok, ettől lett jégbarlang, nem attól hogy jégből lennének az alakzatok odabenn. Csak 2 részen találhatóak jeges részek, a többi cseppkő... Némi csalódás, mert azt hittük olyan lesz mint a Dobsinai jégbarlang.
Ezután folytattuk az utat a cseppkőbarlang felé: parkolás újabb 5 euró, beugró újabb 31,50. Össze lehet szorozni... Okés, megoldható az is, hogy a parkolást csak egyzser kelljen kifizetni: ebben az esetben az ember gyalogol 2x2 kilométert. Persze ehhez az is kell, hogy ne legyen időszűkében, meg az is, hogy ne legyenek nyafogó útitársai...
A Demanovai cseppkőbarlang azonban csudaszép. Megkockáztatom, hogy a legszebb az összes közül:-) Nagyon olyan volt, mintha a pokol fenekén járkálnánk, aztán már csak azt vártam, mikor jön Kharon hogy átvigyen a túloldalra :-)))))) Mert hát folyik egy folyó odalenn a legalján, ami 20 méterrel van alacsonyabban, mint a(z aranyárú) parkoló szintje. A folyó idefenn inkább patakra hasolít, de a barlang mélyén igen félelmetesen mutat. Szóval ez csudijó volt, talán még azt a pénzt is megérte, amennyiért mutogatják...
Végezetül pedig megálltunk Vlkolinecen is, szigorúan geocaching okok miatt. A falu maga nem nagy szám. Eléggé olyannak tűnik, hogy valaki jól elsikkasztja azt a rengeteg tmogatást, ami az UNESCO-tól érkezik ide: tessék-lássék minden meg van rendezve, ki van táblázva, csak éppen az atmoszféra hiányzik belőle, aminek pedig lennie kéne. Meg hát az ott élők sincsenek ráállva a turizmusra. Mondtam is, hogy biztos hímzéseket, faragásokat, pogácsát meg mittudomén micsodát árulnélk a ház előtt, népviseletben, ha már úgy hozta a balsors hogy ott kéne élnem... Így meg nincs ott semmi. Pár színesre festett faházikó aztán végeztünk is. A polgármester meg nagy Mercivel jár, nyaranta a Karibikon üdül, valószínűleg, ahogy az már lenni szokott :-DDDDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése