Rettegett Ivánné

... született Báthory Erzsébet vagyok, vagy mifene:-DDDD
Komolyan.
Okés, mindig is tudtam, hogy vannak ilyen-olyan hajlamaim, csak mindig azt gondoltam, mindez színtiszta mazochizmus. Egyrészt mert szeretem magam kínozni, sőőőt örömömet lelem az önsanyargatásban, de a szadizmus nem az erősségem. Nem figyeltem meg, hogy tetszett volna ha valaki más kínlódik... De sose lehet tudni, na! :-DDDDD

Minderre ma reggel jöttem rá, amikor szakadt az eső, mint az utóbbi időben mindig, aztán úgy fél 7 tájon kiballagtam a kutyával kis- & nagydologra. A kutya rohamtempóban elvégezte az elvégeznivalót, aztán iszkolt a kapuhoz - a világ minden kincséért se mozdult volna el előle. Gondolom azon fohászkodott magában, nehogy mán elvigyem ez a hügye sétálni ilyen kutya időben...
No, azután meg kinyitottam a kaput, hát úgy rohant a kosarába, ahogy azt még nem láttam. Mentem utána megnézni, mi a csuda baja lett, de amikor meglátott, hát elbújt rögtön. Úgy bújik el egyébként, hogy lesunyja a fejét, aztán az orrára teszi a lábát: ő ugyan nincs ott!... Ezt akkor szokta előadni, amikor kivégez valamit én meg ordítozok, de ma tuti hogy az eső miatt volt a produkció.

Jól van na, vettem az adást, nincs több séta esőben.
Eső után azonban lehet!
Kimerészkedtünk sötétedés előtt, bár mindenhol a kóbor medvét kerestem. A szomszéd faluban is látták tegnap este. (Apám azt állította, hogy a medvével is úgy vannak a falusiak, mint a krokodillal ami az Ipolyban volt állíólag, mert akkor se akadt egyetlen ember sem a környéken, aki ne látta volna a saját szemével úszkálni. Nos a medvéből se akar a parasztja kimaradni :-DDDDD A krokodil nem volt egyszerű eset, mert emlékszem az öregfater elbiciklizett hozzánk megmondani, ne fürödjünk a Garamban mert már ott a krokodil :-DDDDD Aztán szőrén-szálán eltűnt, mintha sose lett volna :-DDDDD Jól van, a krokodilt nem fényképezték állandóan mobillal, egyszerű ok miatt: tán csak a japók képzeletében létezett akkoriban mobil.)

Nem értem egyébként, miért retteg a kutya az esőtől, ha a vizes fűben győz annyit szaladgálni, a barom! A víz még nem is baj, hanem a hason csúszkálás a saras domboldalon feltette az i-re a pontot. Mire hazaértünk, pont úgy nézett ki, mint valami kóbor kutya akit a szemétdombon találtam :-DDDDD
Amondó vagyok, még a legbátrabbak se mondanák rá, hogy fajtiszta, szobatiszta, jól tartott, naponta fésült, nem kínzott, nem elaltatásra váró kóbor blöki van a képeken. Áááááá!