Einstein is megmondta:

A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos.

Vannak ugye az új szomszédaink, akik megvették itt az öreg házat itt lejjebb. Azóta is állandó derültségünk vagy megbotránkozásunk tárgyai, mikor hogyan. A szomszédokról annyit kell tudni, hogy az ember ex-rendőr. Azt hiszem, ezzel el is mondtam róluk mindent...

Előttem speciel akkor írták le magukat, amikor még ide se költöztek. Hoztak egy kutyát, vagy snauzer, vagy snauzer-keverék a blöki, ilyen pár hónapos, bolondos kiskutya. Mivel van egy nagy lyuk a kerítésükön, hát a kutya mindig kiszökött. Egy csomószor visszavittük, mert féltünk hogy elüti valami. Egyszer éppen itt rendezkedett az asszony is, építették át a fürdőszobát, mondtuk hogy meghoztuk a kutyát, mert megint kinn volt. 

Na akkor elkezdett mindenféle trágárságokat kiabálni a szerencsétlen kutyára, ilyen agyonbaszlaktedög vonalon, aztán láttuk ám, hogy a kutyának építettek egy ketrecet. Nem valami kellemes nagy kifutót, hanem szó szerint egy kis ketrecet, ahelyett, hogy a lyukat javították volna meg a kerítésükön... Na mindegy, azóta is ott nyüszít a kutya, mert hát marha jó lehet neki a ketrecbe zárva. Idióták.

Aztán építettek teraszt is, amit úgy oldottak meg, hogy a kupi udvar közepére, néhány póznára kifeszítettek egy ilyen autótakaró ponyvát :-D Ezen speciel jókat szórakoztunk, azután meg azon, hogy hangulatvilágítást is tettek köréje. A Liedlben kapható napelemes lámpákat, mindenféle rossz vödrökbe leszúrva. Csudaszép lett :-D 

Ma viszont megint nem szórakoztam, amikor megláttam a legújabb ténykedésüket. A házuk előtt a seggig érő gazt ahelyett hogy lekaszálták vagy felásták volna, lepermetezték gyomírtóval. Jaj. Utálom a gyomírtóknak még a gondolatát is, nem értem miért akar valaki mérgező anyagok között élni... Meg aztán, belemossa az eső a talajba, megöl mindent, csak épp a gaz marad a helyén, mint ahogy a szomszédék előtt is: a füvet meg más kisnövésű növényeket kivégzett, de a nyakig érő bogács meg a parlagfű is maradt a helyén szép zölden, mintha mi se történt volna. 

Tereprendezés zsernyák módra. Mi mást mondhatnék.

---

Tereprendezés ecceri módra: Szintén megvettek egy régi házat a haverék mellett, szintén nekifogtak kitisztítani a kertet. Persze hiába kaszálták, nem jutottak egyről a kettőre. Ekkor beült a tulaj az ótóba, elment valahová, aztán délutánra megjött 4 kecskével :-DDDDD Kiengedte őket a kertbe, nos volt gaz, nincs gaz :-DDDDD Ezen betegre röhögtük magunkat, amikor a haver a kocsmában elmesélte a szomszédok fűnyírós sztoriját, meg azt, hogyan szedte ki a kecskéket az ótó hátsó üléséről :-DDDDD