Áááááá de jó, szét akar vetni jelenleg a hatalmas optimizmus!
Egész héten kínlódtunk ezzel a szobatisztaságra szoktatással, de egyre szarabb lett minden. Komolyan. Tegnap a kutya már elkezdett neurotikusan viselkedni, elbújt a sarokba, aztán ott kakilt, én meg kellően
Reggel úgy ébredtem, hogy bármi történjék is, megveszem Cezar Millan könyvét. Van aki szereti, van aki kevésbé, sőt olyan is akad, aki nem állhatja, de én kimondottan kedvelem. Jópofák a műsorai, és ha ő nem ért a kutyaneveléshez, akkor nem tudom ki ért hozzá ezen a Földön. Ezzel a véleménnyel vártam a 9 órai nyitást a bolt előtt,
9 óra 5 perckor pedig fizettem a kasszánál :-D
Nem azért, de ez a könyv, meg a párja, amit szintén megvettem, minden pénzt megér. Jaj hát az első dolgom az volt, hogy áttanulmányozzam a szobatisztasággal foglalkozó fejezetet. Aszongya Cezar (nem idézem pontosan): a szobatisztaság a legkönnyebben megtanítható dolog a kutyának, mert nem is kell tanítani. Ösztönösen működik, csak egy kis gyakorlásra van szükség, némi türelmemre és megfelelő mennyiségű tisztítószerre.A szobatisztaság úgy működik, hogy ki kell választani egy megfelelő helyet a házon kívül, ahol megfelelő mennyiségű szagot fog érezni a kutya. Oda el kell vinni nagyjából 3 óránként, de evés & alvás után mindenképpen. Kell hagyni hogy körbeszimatoljon, aztán ösztönösen könnyít magán, és ennyi. Kábé 2 hónap elteltével tökéletesen szobatiszta lesz, mindenféle ráhatás nélkül.
Mondom okés, kipróbáljuk. Nem mertem kivinni, mert írtak a neten megint csak mindenféle baromságot, hogy beteg lesz meg tudomisén, az oltások befejezése előtt végképp nem szabad elhagynia a lakást (nálunk az udvart) meg ilyenek. Aztán más helyen írták azt is, hogy olyan helyre azért kimehet, ahol kevés kutya jár, na de ide mielénk a vendégparkolóra egyetlen egy kutya sem jár, a Hógolyó óta pedig macska se :-( Szóval felébredt a Muki, megfogtam, kivittem, 2x szaglászott, azután kakilt egyet, pisilt egyet, mehettünk be.
Ezt eljátszottuk még párszor, a napi végeredmény 2 kaki & 4 pisi odakinn. Pluszban lett még egy kaki, de az már az okosság jele, mert közvetlenül a kapu elé sikerült. Gondolom elindult kifelé magától, csak nem tudott kijutni végül :-D Olyan kis aranyos. Az egy hét teljes csőd után kellett már egy efféle sikerélmény, de komolyan. Ott a kuka is: csak összeszedem a cuccot, bele a kukába, aztán teljesen rendben vagyunk. Nekem kényelmes, a kutyának is kényelmes, akkor meg nincs hiba sehol. A nap végére a Muki is megbátorodott, szépen követett ahogy jöttünk befelé. Marha büszke voltam magamra, meg hát a kutyára is :-))))))))
A másik idegesítő szokást is megértettük azonnal. Miért harapdál állandóan? Hát azért, mert olyan mint a kisbaba, egyrészt mindent a szájába kell vennie megízlelni, másrészt pedig próbálgatja a harapás erősségét. Amíg csak finoman harapdál, azt jelenti fogni tanul (mármint embert érinteni vagy megfogni) azt meg kell dícsérni. Ha már erőset harap, akkor el kell húzni a kezünket aztán megbökni, mint ahogy az anyja szokta az orrával. Ekkor abbahagyja. És tényleg működik! Azért vicces, hogy erre magunktól nem jöttünk rá!
Végezetül pedig a kutyapelenka használatát is leírta: a kutya soha nem piszkít ugyanoda, mint előzőleg, szóval a rongyot állandóan cserélni kell, minden használat után, ezért elég macerás a dolog. Pluszban kell rátenni valami természetes anyagot, más kutya piszkából mintát, földet, füvet, ilyeneket, attól aztán tutira a pelenkára fog pisilni. Ezt meglátjuk most éjjel, bár a földet azóta felnyalogatta, a füvet meg széthordta. Nagy reményeim nincsenek, de már nem is erőltetem, ha egykettőre szobatiszta lesz akkor nem érdekel, majd felmosok utána mint mindig. A vacsoraidőt is előbbre hoztam, állítólag ez is segít (nem Cezar szerint, a neten olvastam) és eltettem a kaját is, mert eddig mindig ott hagytuk, egyen amennyi beléfér, nagyra kell nőnie... :-D
Hát itt tarunk jelenleg a kutyanevelési projektben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése