nos

... az a helyzet, hogy tegnap a blogírás helyett úgy bealudtam, mint állat. Közrejátszott azért a fáradtság is, meg az az oltári, leírhatatlan izomláz, amim éppen volt. Mondjuk nem értem mitől. A Gímesi vár nem is hegyen áll, hanem csak egy dombocskán, amihez 3 km hosszú, jó minőségű erdei ösvény visz fel. Sokkal inkább kellemes kis séta, mint megerőltető gyaloglás; szóval lövésem sincs mitől lett a borzalmas izomláz. Na mindegy. Legalább jól megkeserítette az egész napomat melóban :-D

A vár is okozott meglepetést. Soha nem gondoltam volna, hogy ekkora nagy! Nagyon úgy tűnt, hogy még romjaiban sincs se eleje, se vége. A képek igazán jók lettek, lehet gyönyörködni. Íme!

Ez itten én vagyok :-) Szárítom éppen a kék pólót, ott mellettem :-)

Emmeg a kilátás a szikláról, ahol az előző képen üldögélek. Ilyen szép erdőben vezet fel az út a várhoz, ami innen még majd 1 kilométer.

Ez a főbejárat.

Az első udvar.

Messzebbről.

Kilátás a Zibricára. Ott is jártam már, tavaly :-)

Ez a vártemplom maradéka. Amúgy meg a kedvenc képem a 200-ból.

A templom belülről.

Ez is a szebb időket látott templom...

Várfal.

És így tovább. Fénykorában meseszép lehetett...

... de még így romajiban is lenyűgöző!