szezonkezdés

Legnagyobb sajnálatomra a gyászos őszi időé. Jaj.
Ábrándoztam a múltkor a fokhagymalevesről, ami mindenki számára ismert, aki egyszer is síelt már errefele. Nomármost, egy kiadós síelés után kötelező a fokhagymaleves, azután a juhtúrós galuska, azután meg a forralt bor. Höhö. (Okés, lehet variálni is, mondjuk káposztaleves-borjúsült-szilvapálinka vonalon, de maradjunk a fokhagymánál.) Az is mindenki számára ismert, hogy ha belép egy igazi hegyi vendéglátóegységbe, az első illat, amit érezni fog, az a fokhagyma, csak másodiknak jelenik meg a sült szalonna... :-D
Mivel vasárnapig tuti nem megyünk egyetlen igazi hegyi fogadóba se, nem maradt más hátra, hogy idehaza rittyentsek egy fokhagymelevest, ami a mondás szerint még a halottakat is talpra állítja.
A recept a következő:
Kell hozzá két kanál zsír (ez az én esetemben olivaolaj volt, de csak azért, mert évek óta azzal főzök) meg egy kanál liszt. Ebből sütni kell rántást, de még mielőtt kész, bele kell nyomni egy gerezd fokhagymát. Pont addig kell még sütni, míg elő nem jön az illata, na akkor egy nagy evőkanál pirospaprikát rá kell szórni, felönteni vízzel, és lényegében meg is vagyunk az alappal. Ezután jön az irgalmatlan mennyiségő fokhagyma belenyomkodása (jelen esetben 8 dagadt gerezdé) meg a fűszerezés, ami imigyen történt: 1 leveskocka, nagy csipet bors, nagy csipet szegfűbors, nagy csipet darált köménymag, 2 babérlevél, két evőkanál ételízesítő. Ennél a pontnál keresni kell egy kanalat, aztán a kanalat szorongatva számolni a perceket, hogy mikorleszmánkészwazze :-DDDDD
Nomármost, egészen pontosan 20 percig fő a leveske, azalatt elő lehet készíteni a tányért, lereszelni a sajtot, kóstolgatni hogy mikorleszmánjó, toporogni a tűzhely előtt, meg a havas lejtőkről ábrándozni közben...
Végezetül a tányérba kell helyezni 1 vagy 2 szelet kétszersültet (sült kiflikarikás, kenyérkockákat, tökmindegy), rászedni a tűzforró levest, alaposan megszórni az egészet a sajttal és már lehet is nyelvet & szájpadlást égetni, valamint érezni, ahogy visszatér a halottba az élet :-))