jöhet a tél!

Ma csudálatos dolog történt. A boszorkány igen jó kedvében volt, gondolom mert reggel látta élete szerelmét, ahogy az a beszámolóiból kiderült, valamint - önmaga szerint -, szuperul megírta az év eleji matek tesztet. A szerelem valódiságában nem kételkedek, de a matek teszt eredményét majd hiszem ha látom :-DDDDD
Szóval muszáj volt kihasználni, hogy leánygyermekem mindenre hajlandó, még a vásárlásra is. Ki nem állhatja az ilyen prózai dolgokat, meglehet hogy pont rám ütött ebben, de kellett neki téli kabát, mert a tavalyit kinőtte. A téli kabát már születésétől kezdve komplett sícuccot jelent, höhö, minél jobban kihasználjuk az alatt az egy szezon alatt míg jó rá, hát annál jobb alapon.
Teljesen véletlenül vettük meg, miután elindultunk meleg pulcsit venni, ami nem volt, ellenben szezon eleji leárazásban voltak a tavalyról megmaradt síholmik... Ajajajaj. Nem lehetett ott hagyni :-D Vettünk olyan szerkót neki, apró pénzért, hogy őrület.
Itthon felvette, aztán abban rohangászott fel-le, végül megkérdezte:
- És muszáj levetnem?
- Nem szívem, március végéig rajtad maradhat!
Gyagyás ez a gyerek!
:-DDDDDD
Utána meg sétáltatjuk a blökit a gáton, szokás szerint, amikor a boszorkány ábrándos hangon felsóhajt:
- Tudod anya mit szeretnék?
Gondoltam tabletet, mert már egy ideje azt szeretne, de mondtam hogy írjon szép levelet a Jézuskának, aztán hátha tablet lesz a fa alatt, hát meglepődtem a válaszon:
- Azt hogy essen végre a hó, ropogjon a lábunk alatt ahogy itt sétálunk a kutyussal! És hogy menjünk már síelni!