Ezek után pedig:
- Megnéztem a Hívogató csend c. filmremeket. A Viasat Exploreren rendre lemaradtam róla ahányszor magyarul adták, és én évek óta látni akartam: szigorúan egyedül, teljes nyugalomban, mert sejtettem ám hogy sírós lesz a vége... Tegnap jött el az ideje a teljes egyedüllétnek meg a nagy-nagy nyugalomnak, na. Eredetiben dőltem rá a neten, cseh feliratokkal. A film... Hátőizééé... Tudtam hogy mire számítsak. Jól felkavart. Joe Simpsonban meg lehet bízni, ha filmről, ha könyvről van szó. Imádom!
- Ezután - idegnyugtatásképp - komolyabb beszélgetésbe bocsátkoztam Baudelaire verseinek mondandóját illetőleg. A gond csak az volt, hogy nagyjából be tudtam határolni a szimbolistákat (mire jó egy magyar érettségi, basszus) csak a beszélgetőpartnernek a kisujjában van az egész világirodalom, ahogy az kiderült, meg hogy rajong a költészetért, én pedig guglizhattam ezerrel, nehogy szerencsétlen alulművelt balf.sznak tűnjek...
- A Romlás virágainál eldurvult a helyzet :-D Ekkor megittam több vizespohár Becherovkát, mert a téma elég sikamlóssá vált, és kellett egy kis dopping. Valószínűleg a jeges borogatás is megfelelt volna, csak a Becherovkát láttam meg hamarabb a hűtőben :-D
- Végezetül pedig megtudtam a megtudnivalót is: milyen az ha valakinek 2 piercing van a farkában (képekkel illusztrálva.) Húúúúwazze, ennél a pontnál már a Becherovka se segített :-D
- Elég az hozzá, hogy negyed négyre kerültem ágyba, többszöri hideg-melegvizes zuhanyozás után, mert valahogy sok volt ez így egyszerre: a kötélre fagyott mászók, Verlaine ahogy Rimbaud-t dugja, meg a csilingelő piercingek... Atyaég!
- Ma
reggeldélben pedig akkut fejfájás az üveg Becherovka miatt, némi esküdözés, hogy többet nem netezek, meg egyéb fogadkozások, amit szintén nem tartok be, valószínűleg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése