:-DDDDD
Hatalmas újdonság volt ez!
:-DDDDD
Azt, hogy kolerikus vagyok, kizárásos alapon már igen régóta tudom, mivel nem vagyok flegmatikus, igaz esetenként rettentő flegma is tudok lenni. Melankólis se vagyok, mert a pesszimizmus a lehető legtávolabb áll tőlem, aztán ha időnként a béka segge alatt érzem magam, akkor is úgy vagyok vele hogy okés, hamar elmúlik. A szangvinikus se jellemző, mert nem állok szóba minden jöttmenttel, de még a barátaimra se vagyok ráfüggve, legalábbis arra a háromra, akikről azt gondolom hogy a barátaim :-DDDDD Nos így jöttem rá teszt nélkül is, hogy minden bizonnyal önfejű, domináns, nehéz természetű kolerikus lakozik bennem, és nem csak az ógörög filozófusok szerint...
Azt írta a teszt, hogy könnyen az agyára megyek a környezetemnek meg hogy nehéz elviselni úgy alapból. Ezt nem hinném. Szűk környezetemben csak a boszorkány van rossz helyzetben, mert ő önhibáján kívül kapott engem, meg anyámék, akik szintén. A maradék önszántából visel el, hihihi. Azt is írja, hogy annyi dolgot kezdek el, amennyit végül nem tudok befejezni, ám ez sem igaz: mindig mindent befejezek. Végezetül pedig azt, hogy hiperaktív életmódot folytatok, ez volt a legnagyobb meglepetés az összes közül :-DDDDD
A hiperaktívságot mostanában háziasszony vonalon realizálom, mert úgy alakul, hogy sehová nem mentünk a hétvégén. Illetve mi mentünk, kettesben a boszorkánnyal: egy igazi lakatlan szigetre! Át kellett miatta gázolni a vízen, de alacsony a Duna vízszintje mint a rosseb, nem volt nagy ügy. A boszorkánynak azért még kell tanulnia, mert belefolyott a víz a bakancsába (felülről). Igaz, nem volt annyira vészes. Legközelebb már ügyesebb lesz. A szigeten pedig azonnal elkezdett tutajt építeni, amivel kimenekülünk, sáros lett a feje búbjáig, ahogy vonszolta a fatuskókat :-)) Én a kilátásban gyönyörködtem, a kutya meg fürdött mintha nyár lenne. Szal csudijó volt! A boszorkány azóta is minden nap megkérdezi, megyünk-e a szigetre, mert nem fejezte be a tutajt, aztán hogy visz madzagokat, meg mittomén mi minden túlélőfelszerelést. Olyan kis édes :-))
Végezetül pedig, íme a lakatlan szigetünk egy régebbi képen:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése