Szal írtam már (ha nem, akkor akartam) hogy kéne venni viperát, amit aztán gondolatban paprika spray-re egyszerűsítettem, esetleg könnygázra. Gondolatbéli nagy terveim között szerepelt, hogy a viperával agyon fogok verni egy argentin dogot, amit később szintén paprikával pofán fújásra, illetve agyon könnygázozásra módosítottam :-D
Az argentin dogokkal nincs úgy különösebb bajom, mert egyszervolt ismerősöm állandóan azzal szórakoztatott, hogy ő biza vesz egy argentin dogot, aztán meglátjuk majd, hogy nem lesz egy puma se a városban, mert mindet levadássza. Ilyenkor azzal érveltünk, hogy nemán, nincs is itt puma, erre amondó volt mindig: de mi van ha lesz?!
Említett ismerősöm sose
Szal ez a nyomorult argentin dog úgy éli ki az összes frusztrációját, hogy meg akarja enni a kis Mukkot ha épp arra sétálunk. Muszáj elmennünk a ház mellett, ha csak ide, a közelebbi töltésre megyünk sétálni, a dog meg harapdossa a rácsokat, mintha mi lennénk, úgy ugat hogy fröcsög rám a nyála, vérben forog a szeme meg ilyenek. Ha kicsit is intelligensebb lenne, simán átugorná a kerítést, mert elég alacsony: abból indulok ki hogy a Dragon - aki termetileg sokkal kisebb volt -, felugrott egy méter nyolcvanas vaskapura, megkapaszkodott a két első lábával, aztán onnan leste a járókelőket, akik nem győztek hová rohanni, amikor meglátták a nagy kanna fejét mint kapudíszt... A dog kerítése meg mondjuk mellig érhet nekem, legyen méter ötven, na, egy ugrással a nyakamban lehet...
Szal emiatt (is) volt az állandó halálfélelmem.
Nem olyan régen elmeséltem nagy bánatomat anyámnak, aki a postás, ergo minden kutyát ismer & minden újdonságot tud :-D Aszongya: csak az állatokra allergiás a dog, az embereket le se fütyüli. Mondom akkor szar ügy :-( Aszongya anyám: ne félj semmit, mert ezek panellakók voltak világ életükben, most meg élvezik a kertes házat. Vettek tíz tyúkot tegnap. Ennél a pontnál már vigyorogtam újból, mert láttam a sok széttépett tyúkot a repkedő tollakkal a lelki szemeim előtt... :-DDDDD A malamut is kivégzett egypár csirkét anyám gyűjteményéből, szal mindketten jól tudtuk, miről van most szó.
- Az még semmi, hanem vettek nekik műanyag tyúkólat, olyan kerítéssel, mint a szúnyogháló. Tudod, olyan színes csiricsárét, mint valami gyerekjáték. Most ott kapirgálnak a tyúkok, míg a kutya nem állít rajtuk...
Mit tesz Isten, ma megint a töltésre mentünk, aztán valami nem volt kerek. Tök csend az utcában, csak egészen távolról lehetett hallani valami halk kutyaugatást. Megyek az inkriminált kerítés mellett - semmi. Mondom nida, hát hol a dog? Ahogy megkerültük a házat, hát hallom, hogy hátulról jön az ugatás. A kert végében egy vadiúj, szakszerűen épített ketrec -benne meg az ellenségem. Hehe.
Levontam a tanulságot: megevett valamennyi tyúkot a tízből.
Holnap felhívom anyámat!
:-DDDDDDDDDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése