2013. május 8., szerda

nem írok egyetlen szót sem

... soha máshová, mint ide a blogba. Komolyan eldöntöttem.
Ez itt az én világom, szóval azt csinálok amit akarok; ezen felül nem lesz olyan érzésem, hogy nawazze, nem ért meg senki - miután én remekül értem magamat, nem kell egy szóval se megmagyaráznom mit-hogyan-miért gondolok.
Magának már csak nem magyarázkodik az ember, hát nem igaz???

Aki nem érti a működésemet, nem olvassa a blogot sem. Aki meg olvassa (mert vannak ilyen elvetemültek szép számmal, ugyebár :p) az úgyis megért valamilyen szinten, esetleg mazochista állat & szeret szörnyülködni............. :-)))))) Erre jutottam.

Teszek zenét is. Nem Iron Maident, hanem Csajkovszkijt. Ez kell most. Megnyugtatja a felspanolt idegeket.

PS: A rettenthetetelen, mindenre elszánt hardkór blogolvasóknak pedig az alábbi pár sort üzenném, soxeretettel: 

"A mai postával feladta a kért könyveket, és úgy érzi, hogy jól kiválogatta azokat, amelyek egy oroszlánvadászt érdekelhetnek:
"Maculay: A keresztes hadjáratok és Oroszlánszívű Richárd. Tanine: Az ifjú Dickens oroszlánkörmei. Oszendovszkij: Kié a világ nyersanyagának oroszlánrésze? Kuprin: Cári tisztek, orosz lányok (Színmű). Asztronómiai Évkönyvek: Földünk a Vízöntő és az Oroszlán jegyében. (Külön értekezés a Fiastyúkról)." Rejtő Jenő - Vanek úr Párizsban 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése