2013. május 5., vasárnap

halálom napja

... remélem azért még odébb van, de kifundáltam ma (napozás közben, höhö) hogy ezt a számot kéne engedni a hamvasztásom alatt. Nem tudom honnan jött az előérzet, mert nyilván az, remélem elmúlik hamarosan. Kell konzultálnom ezügyben a nasságos úrral, mert hát azt már tisztáztuk, hová kell a hamvainkat szórni :-))))))) Fő az elővigyázatosság, na!
Szal a hamvaim majd egyszer itt lesznek, sőt a nasságos úré is itt lesz, pontosan ennél a kőnél, ahol állok:
Azért itt, mert logisztikailag gyorsan kivitelezhető, szép a kilátás meg minden, ilyen e:


A boszorkány persze nem is lenne boszorkány, ha nem végrendelkezett volna időnap előtt, méghozzá úgy, hogy a hamvait az Egér-szigetre kéri szétszóratni. Mert hogy az a világ legszebb helye - ebben nem is tévedett, okés, na de a logisztika?! :-DDDDD Jaj. Hát ha arra kerül a sor, valaki kirándul majd egyet Korfun. Höhö. Remélem az nem az én életem folyamán lesz!!
És akkor a zene meg le ne maradjon:


Milyen érdekes, csak Mindenszentek táján szoktak ilyen gondolatok kísérteni. Öregszem vagy mi.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése