Jajajajaj. Azt se tudom hol kezdjem hirtelen.
Naszóval, melóban az elmúlt két napban valóságos PR dömping volt. Hehe. Minden létező cég elküldte a legrátermettebb (?) emberét a szokásos karácsonyi pakkokkal, jó kapcsolatokat ápolandó. Így aztán volt lehetőségem szemügyre venni nem csak a PR-os fickókat, hanem a cég filozófiáját is, akinek az alkalmazásában állnak. Mindenképp tanulságos volt.
A tök normális (ergo megalomániában nem szenvedő) cégek a tök normális területi képviselőiket bízták meg eme becses feladattal. Őket ismerjük, jönnek mindig, hozzák az akciós katalógusokat, esetleg árut, viszik a rendelést, intézik az ügyes-bajos dolgokat, szóval nekik a karácsony abszolút napi rutinnak számít. A különbség talán csak annyi, hogy az év többi részében nem kezdik a mondandójukat imigyen: szevasztok, meghoztam a csöcsös nős naptárat!... :-DDDDD A területi képviselőkkel semmi bajom, nyomják a melót és nem izgulják magukat túlzottan halálra a cégük miatt. Élvezik a szolgálati ótó, szolgálati notebook és korlátlan telefon nyújtotta előnyöket, közben meg nem liheg senki a nyakukba, szóval élnek mint Marci Hevesen.
Azoknak a cégeknek azonban sokkalta nehezebb a dolguk, akik nem alkalmaznak területi képviselőt. Ahogy figyeltem, leginkább úgy oldották meg a PR feladatokat, hogy az irodából kiválasztották a legbőbeszédőbb, született emberbarát kollégát, aki azért egy fokkal jobban néz ki az ördögnél, felpakolták reklámajándékokkal, kezébe nyomták a listát hová kell mennie kávézni meg jópofizni, és meg is vagyunk. Ebből a kategóriából mindjárt három is volt, a bőbeszédűség különböző fokozataira kapcsolva. Az egyikük már szinte leltári tárgy a cégénél, raktárosként kezdte, de mivel a raktárosság elég magányos szakma szerintem, a fickóban pedig hatalmas kapacitás lakozott - főleg az emberek oldalába lyukat beszélés terén -, hát igen hamar eladóvá vált. Ott kedvére szórakozhatott minden létező vásárlóval, amiből lassanként ez a PR-os dolog megszületett. Gondolom nyilvánvaló volt mindenkinek, hogy ha valamit meg kellett oldani, vagy el kellett menni valahová a céget reprezentálni, akkor küldték a srácot, aki totál élvezte (sőt még a mai napig élvezi) a feladatot, mert hát szeret kávézni és baromságokról csevegni, és nem igazán lehet kizökkenteni semmivel... :-D Őstehetség, hát hiába.
A másik két bőbeszédű, szimpatikus kolléga szintén ilyesmi volt, szóval megjárta.
Ez eddig rendben is van, hanem vannak ám megalomániában szenvedő cégek, akik nem az őstehetség kollégák közül választanak, hanem felvesznek egy végterméket... Óóóó jaj. Értem itt a főiskolai menedzsment szakon végzett HR-es és PR-os végtermékeket, akik papíron mindent tudnak az emberekről való bánásmódról, csak épp a gyakorlatban nem megy úgy a dolog, ahogy azt ők gondolják.
Lestünk mindjárt nagyot, ahogy betoppant a megalomániás cég képviseletében egy ilyen végtermék, szépen bemutatkozott, hogy emmegaz a neve, PR menedzser az XY cégnél. Ójaj. Fiatal volt és talpig feketében, akár egy temetkezési vállalkozó. Az előzőek mind normálisan voltak öltözve, farmer, pulcsi, ilyesmi, nem ezen a fekete nadrág, fekete ing, fekete lódenkabát vonalon... Hihi. Ami még szomorúbb, bűzlött a Davidoff Cool Water parfümtől.
Ha engem kérdeznek, kevés sablonosabb illatot tudok ettől mondani, talán csak a David Beckhamet sorolom még ide, amit a fantáziátlan emberek választanak maguknak előszeretettel... Mindjárt kapott 5 randa nagy fekete pontot a rossz parfümválasztásért, és további ötöt, mert istentelen felkészült volt. Mindent tudott a bótról, papíron, főleg hogy melyik hónapban mekkora értékben vettünk tőlük árut, miket viszünk tőlünk, ésígytovább. Teljesen úgy jött le, hogy ez a kis gyászhuszár vájkál itt a privát dolgainkban, közben meg idétlenül vigyorog, és meg van róla győződve, hogy mestere a szakmájának... Jajistenem.
Annyi a tanulság, hogy ha lenne egy bazi jól menő cégem, sok üzleti partnerrel, és telne egy direkt PR menedzserre, azt hiszem az életben nem választanék ilyen szakon végzett embert. Az tuti. A második pedig, hogy szolgálati luxusokba belefoglalnám nem csak az ótót, a telefont meg a notebookot, hanem évente 2x egy egészen normális parfümöt is, kötelező jelleggel, ami nem lehet olcsóbb 50 eurónál :-D Ha már az a melója, hogy engem képvisel, akkor képviseljen normálisan, hogy a macska rúgja meg! Na nem?
Erről jut eszembe, hogy volt itt a múlt héten egy pasas, szintén cégtulaj, a nasságos úr haverja úgy szegről-végről, jött kiegyenlíteni a számláit. Általában nem ő jár személyesen, hanem a melósai, de most beugrott, mert ráért. Mivel karácsonyi bevásárlókörúton volt, mondta, hát az alkalomhoz volt öltözve, norvég mintás piros pulcsiba, meg fekete Benetton mellénybe. Tök csinos volt. A parfümje meg egyenesen kábító, Hugo Boss Hugo. Nagyon de nagyon passzolt hozzá, az egész összképhez is, ahogy kipattant a Nissan Muránójából... És nem is jó pasas, a szó szoros értelmében, idősebb is, tömzsi is, de olyan őrületes kisugárzása meg fellépése volt, hogy csak bámultam ki a fejemből, hogy hát egen, ez itt egy igazi tesztoszteronbomba... :-D
Most hogy így visszagondolok, ehhez a nagyon menő cégtulajhoz küldeném el iskolázásra a PR menedzsert, hogy tanuljon már egy kis magabiztos fellépést, és stílusérzéket... Bár azt hiszem, az ilyesmit nem lehet megtanulni, még főiskolán se. Erre születni kell.
2013. december 17., kedd
2013. december 15., vasárnap
hűűű azannya
... hogy mi mekkorát síeltünk ma!
Végre kinyitott a kedvenc pályánk Krahulen, hát muszáj volt rögtön felkeresni. Okés, volt hó, de nem a legjobb minőségű - a pálya tetején leginkább a jeges alap maradt, ahogy a bazi szél lefújta onnan a friss havat, de lejjebb már szuper volt minden. Ilyen kis malőr nem tud rontani a tényen, hogy ami jó az jó! :-)
Egész tegnap meseszép inverziós képeket töltöttek fel a FB-ra, na ez ma már nem volt érvényes. Borzasztó köd vagy felhő vagy nem is tudom mi takarta el a hegyet egész nap. Leghamarabb felhő lehetett, mert úgy gondolom, hogy a ködben nem fúj süvítő jeges szél, abból a kellemetlenebbik nyirkos, kibírhatatlan fajtából!... Hát most fújt. Basszus. A bazi vastag technikai pulcsim meg itthon volt a jó meleg szobában, óóóó te hügyegyerek. Reggel, ki tudja milyen ihlet hatására azt gondoltam, hogy elég a vékonyabb is. Hehe. Nos nem volt elég.
Fázás ellen pedig legjobb módszer a mozgás, az igaz, csak nem ez a kiegyenlítetlen fajta, mint a síelés. Ez egész konkrétan nem jó rá, mától ezt is tudom :-D Úgy jártunk le, mint a távirat, teljes gőzön, az alatt nem is fáztam, hanem felfele a liften kegyetlenül. Szal a nap végére tökéletesen átfagytam, cserébe úgy ég a combom, mintha még az életben nem síeltem volna. Jaj. Igaz, hogy a nasságos úrmak és a boszorkánynak is, pedig ők pusztán élvezetből síeltek, nem a vacogás ellen... Meg kell mondanom, hogy egészen különleges látványt nyújthattunk, ahogy az előbb nem bírtunk kiszállni az ótóból itt a ház előtt. Mint három szerencsétlen :-D Foly. köv. nem tudom mikor, valószínűleg az ünnepek között.
Van extrém terv is: ha minden igaz, pénteken éjjel kimegyünk az erdőbe egy kis kalandtúrára. Sötétedéskor indulnánk, aztán úgy éjfél tájon meg haza, mert szombaton melózunk! Őrült egy ötlet, nem is tőlem származik, de már várom nagyon!
Végezetül pedig még egy kép, a változatosság kedvéért ismét Bruce-ról. Egy újabb ékes kis bizonyíték, hogy nem vizet prédikál közben meg bort iszik... Széthullottam teljesen! <3
Végre kinyitott a kedvenc pályánk Krahulen, hát muszáj volt rögtön felkeresni. Okés, volt hó, de nem a legjobb minőségű - a pálya tetején leginkább a jeges alap maradt, ahogy a bazi szél lefújta onnan a friss havat, de lejjebb már szuper volt minden. Ilyen kis malőr nem tud rontani a tényen, hogy ami jó az jó! :-)
Egész tegnap meseszép inverziós képeket töltöttek fel a FB-ra, na ez ma már nem volt érvényes. Borzasztó köd vagy felhő vagy nem is tudom mi takarta el a hegyet egész nap. Leghamarabb felhő lehetett, mert úgy gondolom, hogy a ködben nem fúj süvítő jeges szél, abból a kellemetlenebbik nyirkos, kibírhatatlan fajtából!... Hát most fújt. Basszus. A bazi vastag technikai pulcsim meg itthon volt a jó meleg szobában, óóóó te hügyegyerek. Reggel, ki tudja milyen ihlet hatására azt gondoltam, hogy elég a vékonyabb is. Hehe. Nos nem volt elég.
Fázás ellen pedig legjobb módszer a mozgás, az igaz, csak nem ez a kiegyenlítetlen fajta, mint a síelés. Ez egész konkrétan nem jó rá, mától ezt is tudom :-D Úgy jártunk le, mint a távirat, teljes gőzön, az alatt nem is fáztam, hanem felfele a liften kegyetlenül. Szal a nap végére tökéletesen átfagytam, cserébe úgy ég a combom, mintha még az életben nem síeltem volna. Jaj. Igaz, hogy a nasságos úrmak és a boszorkánynak is, pedig ők pusztán élvezetből síeltek, nem a vacogás ellen... Meg kell mondanom, hogy egészen különleges látványt nyújthattunk, ahogy az előbb nem bírtunk kiszállni az ótóból itt a ház előtt. Mint három szerencsétlen :-D Foly. köv. nem tudom mikor, valószínűleg az ünnepek között.
Van extrém terv is: ha minden igaz, pénteken éjjel kimegyünk az erdőbe egy kis kalandtúrára. Sötétedéskor indulnánk, aztán úgy éjfél tájon meg haza, mert szombaton melózunk! Őrült egy ötlet, nem is tőlem származik, de már várom nagyon!
Végezetül pedig még egy kép, a változatosság kedvéért ismét Bruce-ról. Egy újabb ékes kis bizonyíték, hogy nem vizet prédikál közben meg bort iszik... Széthullottam teljesen! <3
2013. december 12., csütörtök
minden játszik
Megvagyok, élek, virulok, csak annyi a meló így év vége fele hogy akkor se győzném ha kettő lenne belőlem <--- ez viszont viccnek is rossz, meg lehet kérdezni a nasságos urat! :-D
Jelenleg ilyen a hangulatom:
Szóval igen happy, meg feldobott, meg ilyesmi... Majd írok értelmeset is, de nem most! :-D
PS: Két hét óta most volt először időm netezni pár percet, hát mindjárt találtam egy beszarásos képet Bruce-ról. Teljesen friss kép, szóval nem értem, mi a manót csinálhat azzal az öreg rák telefonnal, de legalább szórakoztam rajta egy jót, na! Ez a pasas megérne még két rossz telefont is, amondó vagyok! :-DDDDDDD
Jelenleg ilyen a hangulatom:
PS: Két hét óta most volt először időm netezni pár percet, hát mindjárt találtam egy beszarásos képet Bruce-ról. Teljesen friss kép, szóval nem értem, mi a manót csinálhat azzal az öreg rák telefonnal, de legalább szórakoztam rajta egy jót, na! Ez a pasas megérne még két rossz telefont is, amondó vagyok! :-DDDDDDD
2013. december 5., csütörtök
mindjárt szétszakadok
... a nyugtalanságtól.
Nem tudom mi a bánat van velem, de leghamarabb a fényképezőgép lehet a dolog mögött. Megrendeltem ugyanis, hosszas elemzés & vacilálás után. Na de nem innen tőlünk, hanem Németországból, mert ott azért egy ötvenessel olcsóbb, az meg sok, úgy általában véve is, nem még így karácsony előtt... Hát hiába na, nagy a különbség a kis pénzből élő csóró germánok meg a pénztengerben úszó dúsgazdag szlovákok között ajjjjj.
Nos hát, ha minden játszik, akkor holnap szállítják a barátnőmnek, aztán majd ő valamilyen úton-módon eljuttatja hozzánk. Nem hinném, hogy karácsonyig ideér, de most nem is ez a lényeg, hanem hogy hibátlanul működjön, és hamar szót tudjak vele érteni.
Tegnap is láttam az őzeket a kanális partján legelészni, és annyira de annyira le akarom őket fényképezni, mert hát olyan fotókat álmodtam meg róluk hogy nem igaz, csak először technikailag hozzá kell majd okosodnom a géphez ha itt lesz. Bízom azért magamban, nincs ezzel gond, hanem ez a hügye nyughatatlanság kikészít alaposan.
Akkor leszek valamivel nyugodtabb, ha ideér a gép & működni is fog, plusz már egy fokkal jobb lesz, ha megjön a boszorkány karácsonyi ajándéka végre. Spanyol gitárt kért, mert hát menő rockerlyányoknak az való :-) Piszkáltam eleget, hogy olyan lesz Phoebe a Jóbarátokból, de csak röhögött rajta.
Rendeltem neki egy brutális szép gitárt, fekete-piros testtel, matt króm díszítéssel, pluszba pedig Metallica limited edition pengetőket, de hívtak tegnapelőtt a boltból, hogy már nincs meg a gitár, válasszak másmilyet. Hát akkor visszahívtam, hogy nem tudok mást választani, de a pengetőket elküldhetik. Kíváncsi vagyok mi lesz ennek a vége!... Azután egy másik netes boltbnam választottam másik gitárt, nem olyan szép mint az eredetileg kinézett volt, de még nagyjából megjárja. Ez tök piros, és indián minták vannak rajta... Nem annyira rockeres, mint az első, de a boszorkánynak szerintem okés lesz. Leghamarabb pasi ügy lesz a háttérben, van egy ilyen sejtésem, haha, mert a legújabb szerelme dobol mint a barom - hetente legalább kétszer végignézzük a videóit a FB-on & youtube-on :-D
Nincsenek prognózisaim, mire jut végül a boszorkány a gitárral, mert képes elég meglepetést okozni. Pl. hogy van hallása (sose hittem volna), és a zeneórán a kottázós tesztet maximális pontszámra írta, egyedüliként az osztályból. Ki van akasztva a szobájában a mágnestáblára, mert azt mondta, hogy erre most nagyon büszke :-) Szóval őrület. Kérdeztük tőle, hogy a gitár végleges dolog-e, ne legyen mégis inkább notebook, de lehurrogott, hogy minek az, van táblagépe, az elég, neki gitár kell & punktum! Hát így állunk per pillanat. Csak jöjjön már a gitár, meg a fényképező & legyen már vége ennek az évnek!!
Nem tudom mi a bánat van velem, de leghamarabb a fényképezőgép lehet a dolog mögött. Megrendeltem ugyanis, hosszas elemzés & vacilálás után. Na de nem innen tőlünk, hanem Németországból, mert ott azért egy ötvenessel olcsóbb, az meg sok, úgy általában véve is, nem még így karácsony előtt... Hát hiába na, nagy a különbség a kis pénzből élő csóró germánok meg a pénztengerben úszó dúsgazdag szlovákok között ajjjjj.
Nos hát, ha minden játszik, akkor holnap szállítják a barátnőmnek, aztán majd ő valamilyen úton-módon eljuttatja hozzánk. Nem hinném, hogy karácsonyig ideér, de most nem is ez a lényeg, hanem hogy hibátlanul működjön, és hamar szót tudjak vele érteni.
Tegnap is láttam az őzeket a kanális partján legelészni, és annyira de annyira le akarom őket fényképezni, mert hát olyan fotókat álmodtam meg róluk hogy nem igaz, csak először technikailag hozzá kell majd okosodnom a géphez ha itt lesz. Bízom azért magamban, nincs ezzel gond, hanem ez a hügye nyughatatlanság kikészít alaposan.
Akkor leszek valamivel nyugodtabb, ha ideér a gép & működni is fog, plusz már egy fokkal jobb lesz, ha megjön a boszorkány karácsonyi ajándéka végre. Spanyol gitárt kért, mert hát menő rockerlyányoknak az való :-) Piszkáltam eleget, hogy olyan lesz Phoebe a Jóbarátokból, de csak röhögött rajta.
Rendeltem neki egy brutális szép gitárt, fekete-piros testtel, matt króm díszítéssel, pluszba pedig Metallica limited edition pengetőket, de hívtak tegnapelőtt a boltból, hogy már nincs meg a gitár, válasszak másmilyet. Hát akkor visszahívtam, hogy nem tudok mást választani, de a pengetőket elküldhetik. Kíváncsi vagyok mi lesz ennek a vége!... Azután egy másik netes boltbnam választottam másik gitárt, nem olyan szép mint az eredetileg kinézett volt, de még nagyjából megjárja. Ez tök piros, és indián minták vannak rajta... Nem annyira rockeres, mint az első, de a boszorkánynak szerintem okés lesz. Leghamarabb pasi ügy lesz a háttérben, van egy ilyen sejtésem, haha, mert a legújabb szerelme dobol mint a barom - hetente legalább kétszer végignézzük a videóit a FB-on & youtube-on :-D
Nincsenek prognózisaim, mire jut végül a boszorkány a gitárral, mert képes elég meglepetést okozni. Pl. hogy van hallása (sose hittem volna), és a zeneórán a kottázós tesztet maximális pontszámra írta, egyedüliként az osztályból. Ki van akasztva a szobájában a mágnestáblára, mert azt mondta, hogy erre most nagyon büszke :-) Szóval őrület. Kérdeztük tőle, hogy a gitár végleges dolog-e, ne legyen mégis inkább notebook, de lehurrogott, hogy minek az, van táblagépe, az elég, neki gitár kell & punktum! Hát így állunk per pillanat. Csak jöjjön már a gitár, meg a fényképező & legyen már vége ennek az évnek!!
2013. december 2., hétfő
nos ezt beszoptuk
... mármint a tegnapi síelést. Méghozzá tövig. Jaj.
Nem hallgattam magamra, amikor már tavaly is azt írtam: Donovalyt nagy ívben & jó messziről el kell kerülni ha egy mód van rá! A hó utáni vágy, meg az idejekorán síelés csábítása legyőzte a józan gondolkodást már megint :-D De ez már csak így szokott lenni, nem?
Szóval az volt, hogy megkezdték a síszezont Donovalyn, ment a reklám meg minden, sőt a hírekben is többször mondták, hogyizéééé, lezárták a hágót a havazás meg az elakadt kamionok miatt. A havat elpucolták, a kamionokat kiszabadították, semmi akadálya nem volt hát egy kis csúszkálásnak. Kutakodtam neten, hogy mi a helyzet odafönn, de nem találtam semmi nyomát szezonnyitó akciónak. Se kedvezmény, se kultúrélet, egyáltalán semmi. Néztem az árakat, de az is gyanús volt, hogy még családi kedvezmény sincs (a legtöbb helyen azért csak akad), és hogy a bérletek árát is felemelték. A felnőtt egész napos 19 €, a gyerek meg 13,50. Szóval egy vagyon. Viszont ez még mindig nem gátolt meg abban, hogy vasárnapi programnak családi síelést tervezzünk...
A tavalyi szezonnyitóban se volt sok köszönet, na de az ideiben... Ááááááá!
Először is, ki tudja milyen okból, nem engedtek a pálya felső bejáratánál leparkolni. A Záhradiste pályáról beszélek, a Nová Holán (ami az a bazi nagy meredek) egyenlőre csak 5 centi hó van. Tavaly ott parkoltunk, legalább kényelmes volt, nem kellett a falu közepén lévő központi parkolóból léccel a vállunkon sétálni. Idén viszont kellett. Tökjó.
Tavaly ilyenkor behavazták a pálya egészét, na de idén nem vették a fáradtságot, azt gondolhatták tán minek ez, majd esik még akármennyi, hogy verje meg őket a lápi lidérc, most jó lesz a parasztoknak egy keskeny kis sáv is, a felvonó jobb oldalán. Hát jó is volt, egészen 10 óráig, mert akkor kezdett lekopni a hó, baromi buckás lett és totál jeges. Így van az, ha az összes síelő egy kis részre van kényszerítve!... Délutánra már teljesen élvezhetetlen volt a terep, de még szenvedtünk vele, ha már egyszer eljöttünk meg kifizettük a csillagászati árú skipasokat. Ehhhh.
Ez volt a szopás első része, a második a büfében ért. Egy csésze tea ugyanis 1 euróba kerül! Nos ekkor már nyeltünk egy nagyot, hogy ugyanmár, hol élünk. Egyébként a büfének is csak az étterem része volt nyitva, a külső nyitott bár valami érthetetlen okból zárva volt. Szóval a teáért épp úgy sorba kellett állni, mint a kajáért - bár nem kajált senki, olyan árak mellett wazzeeeeee. Ha ezt tudjuk, akkor mi is viszünk termoszban teát meg csomagolok szendvicset, aztán ennyi - bár ha jobban belegondolok, tuti hogy az ótóban hagytam volna a hátizsákot, és sétálhattam volna érte vissza sícipőben, lécestül, mert hát valahogy fel kell jutni a gödörből a parkoló szintjére....... Édesjó kaporszakállú. Álljon itt egy jó tanács mindenkinek, aki mégis Donovalyn akar síelni: mindenképp vigyen egy szakadt hátizsákot kajával meg teával, aztán vigye le & hagyja a teraszon. Nagy valószínűséggel nem fogják ellopni, meg egyébként is elveszik a hátizsáktengerben ami ott hever ... :-) Ha mégis ellopnák, akkor a legrosszabb fellelhető hátizsákért nem lesz nagy kár, és még mindig lehet venni 1 teát 1 euróért, kiflit 20 centért, 2 db fonnyadt virslit 2 euróért és így tovább.Még leírni is fáj.
Nem értem én ezt. Az összes itteni síközpont küzd a kuncsaftokért, mindenfajta akciókat, versenyeket rendeznek, a jóég tudja miféle akciós csomagokat kínálnak, úgy tűnik az hogy már nem tudnak mit kitalálni hogy a látogatókat valahogy magukhoz csábítsák, ellenben Donovalyn mindent megtesznek, hogy a meglévőket is örökre elüldözzék a p.csába. Haha.
Nem hallgattam magamra, amikor már tavaly is azt írtam: Donovalyt nagy ívben & jó messziről el kell kerülni ha egy mód van rá! A hó utáni vágy, meg az idejekorán síelés csábítása legyőzte a józan gondolkodást már megint :-D De ez már csak így szokott lenni, nem?
Szóval az volt, hogy megkezdték a síszezont Donovalyn, ment a reklám meg minden, sőt a hírekben is többször mondták, hogyizéééé, lezárták a hágót a havazás meg az elakadt kamionok miatt. A havat elpucolták, a kamionokat kiszabadították, semmi akadálya nem volt hát egy kis csúszkálásnak. Kutakodtam neten, hogy mi a helyzet odafönn, de nem találtam semmi nyomát szezonnyitó akciónak. Se kedvezmény, se kultúrélet, egyáltalán semmi. Néztem az árakat, de az is gyanús volt, hogy még családi kedvezmény sincs (a legtöbb helyen azért csak akad), és hogy a bérletek árát is felemelték. A felnőtt egész napos 19 €, a gyerek meg 13,50. Szóval egy vagyon. Viszont ez még mindig nem gátolt meg abban, hogy vasárnapi programnak családi síelést tervezzünk...
A tavalyi szezonnyitóban se volt sok köszönet, na de az ideiben... Ááááááá!
Először is, ki tudja milyen okból, nem engedtek a pálya felső bejáratánál leparkolni. A Záhradiste pályáról beszélek, a Nová Holán (ami az a bazi nagy meredek) egyenlőre csak 5 centi hó van. Tavaly ott parkoltunk, legalább kényelmes volt, nem kellett a falu közepén lévő központi parkolóból léccel a vállunkon sétálni. Idén viszont kellett. Tökjó.
Tavaly ilyenkor behavazták a pálya egészét, na de idén nem vették a fáradtságot, azt gondolhatták tán minek ez, majd esik még akármennyi, hogy verje meg őket a lápi lidérc, most jó lesz a parasztoknak egy keskeny kis sáv is, a felvonó jobb oldalán. Hát jó is volt, egészen 10 óráig, mert akkor kezdett lekopni a hó, baromi buckás lett és totál jeges. Így van az, ha az összes síelő egy kis részre van kényszerítve!... Délutánra már teljesen élvezhetetlen volt a terep, de még szenvedtünk vele, ha már egyszer eljöttünk meg kifizettük a csillagászati árú skipasokat. Ehhhh.
Ez volt a szopás első része, a második a büfében ért. Egy csésze tea ugyanis 1 euróba kerül! Nos ekkor már nyeltünk egy nagyot, hogy ugyanmár, hol élünk. Egyébként a büfének is csak az étterem része volt nyitva, a külső nyitott bár valami érthetetlen okból zárva volt. Szóval a teáért épp úgy sorba kellett állni, mint a kajáért - bár nem kajált senki, olyan árak mellett wazzeeeeee. Ha ezt tudjuk, akkor mi is viszünk termoszban teát meg csomagolok szendvicset, aztán ennyi - bár ha jobban belegondolok, tuti hogy az ótóban hagytam volna a hátizsákot, és sétálhattam volna érte vissza sícipőben, lécestül, mert hát valahogy fel kell jutni a gödörből a parkoló szintjére....... Édesjó kaporszakállú. Álljon itt egy jó tanács mindenkinek, aki mégis Donovalyn akar síelni: mindenképp vigyen egy szakadt hátizsákot kajával meg teával, aztán vigye le & hagyja a teraszon. Nagy valószínűséggel nem fogják ellopni, meg egyébként is elveszik a hátizsáktengerben ami ott hever ... :-) Ha mégis ellopnák, akkor a legrosszabb fellelhető hátizsákért nem lesz nagy kár, és még mindig lehet venni 1 teát 1 euróért, kiflit 20 centért, 2 db fonnyadt virslit 2 euróért és így tovább.
Nem értem én ezt. Az összes itteni síközpont küzd a kuncsaftokért, mindenfajta akciókat, versenyeket rendeznek, a jóég tudja miféle akciós csomagokat kínálnak, úgy tűnik az hogy már nem tudnak mit kitalálni hogy a látogatókat valahogy magukhoz csábítsák, ellenben Donovalyn mindent megtesznek, hogy a meglévőket is örökre elüldözzék a p.csába. Haha.
2013. november 29., péntek
az első igazán jó hír
... legalábbis az elmúlt 2 hétben (ami javarészt idegeskedésről, kínlódásról, és hát - bevallom hősiesen -, a mélységes önsajnálatról szólt), hogy végre elkezdődik a síszezon a hétvégén, hát el is tépünk csúszni egyet Donovalyra.
Tavaly is ott kezdtünk, ugyanígy december legelején, és ahogy a dátumot nézem, idén még hamarabb fogunk kezdeni. Alig várom. Jót fog tenni a pattanásig feszült idegeimnek, na!
A sícucc mindhármunknak előkészítve, szóval minden okés. Holnap még egy utolsó meló a héten, aztán vasárnap kora reggel startolás! :-))
PS: Azért volt jó dolog is a héten. A Kókusz kapott új olajat, új filtereket, -40ig jó ablakmosót és végre vissza a G-Force Wintereket. Teszteltem hogyan megyeget így kipofozva, és hát azt kell hogy mondjam: marha jól! Ma reggel pedig kimondottan szép élményem is volt: az utca végén előnyt adtam egy Mazda 3-nak. Nő vezette, de pontosan nem láttam ki. Az ótó se rémlett úgy igazából. Még dünnyögtem is egyet, hogy na isten, nő a volánnál, majd a híd előtt leszedem, aztán nem így lett. Akárki is volt a csaj, úgy tolta a Mazdának, hogy öröm volt utána menni 140-nel! :-D Meccseltünk egy szépet, de esélyem se volt leelőzni, hát mentem mögötte szépen, igazán kellemes tempóban. Ritkaság az ilyen nő, mint a fehér holló, olyan ritka hogy magamon kívül mást nem is ismerek, haha, szóval bearanyozta a reggelemet! Még sok ilyet! Jeeeeeeah!
Tavaly is ott kezdtünk, ugyanígy december legelején, és ahogy a dátumot nézem, idén még hamarabb fogunk kezdeni. Alig várom. Jót fog tenni a pattanásig feszült idegeimnek, na!
A sícucc mindhármunknak előkészítve, szóval minden okés. Holnap még egy utolsó meló a héten, aztán vasárnap kora reggel startolás! :-))
PS: Azért volt jó dolog is a héten. A Kókusz kapott új olajat, új filtereket, -40ig jó ablakmosót és végre vissza a G-Force Wintereket. Teszteltem hogyan megyeget így kipofozva, és hát azt kell hogy mondjam: marha jól! Ma reggel pedig kimondottan szép élményem is volt: az utca végén előnyt adtam egy Mazda 3-nak. Nő vezette, de pontosan nem láttam ki. Az ótó se rémlett úgy igazából. Még dünnyögtem is egyet, hogy na isten, nő a volánnál, majd a híd előtt leszedem, aztán nem így lett. Akárki is volt a csaj, úgy tolta a Mazdának, hogy öröm volt utána menni 140-nel! :-D Meccseltünk egy szépet, de esélyem se volt leelőzni, hát mentem mögötte szépen, igazán kellemes tempóban. Ritkaság az ilyen nő, mint a fehér holló, olyan ritka hogy magamon kívül mást nem is ismerek, haha, szóval bearanyozta a reggelemet! Még sok ilyet! Jeeeeeeah!
2013. november 18., hétfő
ég a földdel összeér
Nem ér, hogy minden túra után azt mondom: ez volt életem legjobb túrája!... :-D
Viszont most megint ott tartok, hogy ezt a tegnapit egy darabig semmi nem fogja überelni. Teljesen egyszerű mászkálás volt; hazaballagtunk a szomszéd faluból az erdőn keresztül. Emelekedés szinte semmi, távolságban pedig olyan 15 és 20 km között lehetett az ügylet. Nem nagy szám, viszont olyan inverziót láttunk közben, mint még sosem! Komolyan, ennyire szépet talán még életemben nem láttam!!!
Nagy kár, hogy fényképezőt nem vittem, miután a múlt hetiek után örök haragban állunk egymással (hehe), a Jézuska meg még nem járt errefele, hogyamacskarúgjameg. Így aztán kénytelen voltam a mobilból kihozni a maximumot... Végül arra jutottam, hogy részemről mindent megtettem, és mobilos képeknek mindenképp megjárja :-)
Viszont most megint ott tartok, hogy ezt a tegnapit egy darabig semmi nem fogja überelni. Teljesen egyszerű mászkálás volt; hazaballagtunk a szomszéd faluból az erdőn keresztül. Emelekedés szinte semmi, távolságban pedig olyan 15 és 20 km között lehetett az ügylet. Nem nagy szám, viszont olyan inverziót láttunk közben, mint még sosem! Komolyan, ennyire szépet talán még életemben nem láttam!!!
Nagy kár, hogy fényképezőt nem vittem, miután a múlt hetiek után örök haragban állunk egymással (hehe), a Jézuska meg még nem járt errefele, hogyamacskarúgjameg. Így aztán kénytelen voltam a mobilból kihozni a maximumot... Végül arra jutottam, hogy részemről mindent megtettem, és mobilos képeknek mindenképp megjárja :-)
elérjük a ködhatárt
a köd fölött ragyog minden
az első kilátopontnál még a bolhás is ledöbbent :-)
sok mindent láttam életemben, de ilyen gyönyörű dolgot még soha!
egyszerűen mesés!
ez kész!
az a kis pötty ott középen az esztergomi Bazilika kupolája
ég a földdel összeér...
telefoonos szuper-zoom a Bazilikára
panoráma Bazilikával
még egy szuper-zoom, a Hegyfarokra
Označenia:
inverzió
2013. november 14., csütörtök
kicsit be vagyok kattanva
... mostanában. Jajajajaj.
Először is, a filmfesztiválnál hagytam abba. Szuper volt! Igazán jó kisfilmeket állítottak versenybe, köztük - szerintünk -, EZ a nyerő. Azután pedig szombaton elhúztunk Katalinpusztára. Isteni jót sétáltunk, a boszorkány töltögette rettentően a helyhez tartozó munkafüzetet. Elmegyünk még ide, az tuti, mert olyan igazi magával ragadó hangulata van a helynek! Hanem a képeim gyászosak lettek. Nagyon :-( Pedig lett volna mit fényképezni basszus!
Végülis emiatt keletkezett a teljes bekattanás, ami az elmúlt hetemet jellemezte. Ehhh.
Tervben volt ugye karácsonyra egy bazi jó fényképezőgép, de lebeszéltem magam az eredeti kiszemeltről, a Nikon P520-ról. Azon kívül, hogy bazi nagy az optikai zoomja (52x-es) más igényemet nem tudná kielégíteni. Nekem pedig a nagy zoomon kívül még két és fél további dolog kell a tökéletes nirvánához: hogy lehessen hozzá külső vakut kötni, valamint legyen egy menet az optikánál, amire különböző filtereket szerkeszthetek; a félig fontos pedig a RAW, mert mi van ha menet közben esetleg rákattanok a nyers fotózásra... :-D. Na ez nincs a Nikonon. Szóval akkor nem lesz Nikon, így döntöttem hosszas lelki izémizé után.
Na de nem baj, mert lesz helyette más! :-D
Méghozzá Panasonic Lumix FZ200. Hehe. Ez aztán már nem kismiska, és tényleg (!) mindent tud, ami nekem abszolúte fontos. Ha meglesz, drága jó ismerőseimre igen rossz világ vár! Mindenkit sírba fogok tenni a HDR és a panning képekkel, az tuti, mert már jólelőre elterveztem :-D Azután pedig veszek hozzá filtereket, és irány felhőcskéket ill. vízeséseket fotózni :-)))))) Ááááááá kész vagyok!
Naszóval, az egyik FZ200 tesztoldalon találtam ezt képet. A pajtyi recenzióírás közben kilépett a ház elé, aztán csak úgy heccből lelőtte az első arra járó vonatot. Be szép lesz, ha már én is itt fogok tartani! Vonatok itt is jának a faluban, hihi........ :-D
Először is, a filmfesztiválnál hagytam abba. Szuper volt! Igazán jó kisfilmeket állítottak versenybe, köztük - szerintünk -, EZ a nyerő. Azután pedig szombaton elhúztunk Katalinpusztára. Isteni jót sétáltunk, a boszorkány töltögette rettentően a helyhez tartozó munkafüzetet. Elmegyünk még ide, az tuti, mert olyan igazi magával ragadó hangulata van a helynek! Hanem a képeim gyászosak lettek. Nagyon :-( Pedig lett volna mit fényképezni basszus!
Végülis emiatt keletkezett a teljes bekattanás, ami az elmúlt hetemet jellemezte. Ehhh.
Tervben volt ugye karácsonyra egy bazi jó fényképezőgép, de lebeszéltem magam az eredeti kiszemeltről, a Nikon P520-ról. Azon kívül, hogy bazi nagy az optikai zoomja (52x-es) más igényemet nem tudná kielégíteni. Nekem pedig a nagy zoomon kívül még két és fél további dolog kell a tökéletes nirvánához: hogy lehessen hozzá külső vakut kötni, valamint legyen egy menet az optikánál, amire különböző filtereket szerkeszthetek; a félig fontos pedig a RAW, mert mi van ha menet közben esetleg rákattanok a nyers fotózásra... :-D. Na ez nincs a Nikonon. Szóval akkor nem lesz Nikon, így döntöttem hosszas lelki izémizé után.
Na de nem baj, mert lesz helyette más! :-D
Méghozzá Panasonic Lumix FZ200. Hehe. Ez aztán már nem kismiska, és tényleg (!) mindent tud, ami nekem abszolúte fontos. Ha meglesz, drága jó ismerőseimre igen rossz világ vár! Mindenkit sírba fogok tenni a HDR és a panning képekkel, az tuti, mert már jól
Naszóval, az egyik FZ200 tesztoldalon találtam ezt képet. A pajtyi recenzióírás közben kilépett a ház elé, aztán csak úgy heccből lelőtte az első arra járó vonatot. Be szép lesz, ha már én is itt fogok tartani! Vonatok itt is jának a faluban, hihi........ :-D
2013. november 8., péntek
fekete téli nap
... lesz máma! :-D
Este elhúzok moziba, az idei SnowFilmFest-re. Összesen 9 kisfilm lesz, köztük tényleg szuperak is... Ááááááá de jó!
Holnap pedig - ha csak nem üt be a világvége, - akkor elmegyünk a boszorkánnyal meg a barátnőjével sétálni egyet a gyadai tanösvényre. A boszorkány teljesen bekattant, amikor mutattam neki neten a helyet, hogyizéééé, végre gyerektúra, nem 20 kilométeres hegymászás szegény törpének, hát még embereket is toborzott!
Meglátjuk hogy alakul, egyenlőre nem fűzök túl nagy reményeket az egészhez, bár az is igaz, hogy a barátnője is túrázós famíliából származik; megjárta a helyi összes felkapott helyet, mint a Rám-szakadék, Holdvilág-árok, Prédikálószék, sőt még a Vaskapu-sziklát is, ahol még mi se voltunk... Ha sikerül egyeztetni a szüleivel & rábólintanak, akkor szuper nap elébe nézünk! Ha nem, akkor is! Csak ne essen az eső!...
Végezetül pedig a címet idéző zenécske, passzol most az extrém hangulatomhoz :-)
Este elhúzok moziba, az idei SnowFilmFest-re. Összesen 9 kisfilm lesz, köztük tényleg szuperak is... Ááááááá de jó!
Holnap pedig - ha csak nem üt be a világvége, - akkor elmegyünk a boszorkánnyal meg a barátnőjével sétálni egyet a gyadai tanösvényre. A boszorkány teljesen bekattant, amikor mutattam neki neten a helyet, hogyizéééé, végre gyerektúra, nem 20 kilométeres hegymászás szegény törpének, hát még embereket is toborzott!
Meglátjuk hogy alakul, egyenlőre nem fűzök túl nagy reményeket az egészhez, bár az is igaz, hogy a barátnője is túrázós famíliából származik; megjárta a helyi összes felkapott helyet, mint a Rám-szakadék, Holdvilág-árok, Prédikálószék, sőt még a Vaskapu-sziklát is, ahol még mi se voltunk... Ha sikerül egyeztetni a szüleivel & rábólintanak, akkor szuper nap elébe nézünk! Ha nem, akkor is!
Végezetül pedig a címet idéző zenécske, passzol most az extrém hangulatomhoz :-)
2013. november 7., csütörtök
több zsák bók
... a mai adag, de nem gond, mert vigyorgok azóta is, mint a tejbetök.
Ott hagytam abba a Black Orchid történetet tavaly novemberben, hogy valószínűleg veszek egyet. Nem mondhatnám,hogy elhamarkodtam volna a dolgot, mert végül az Iron Maiden koncert előtt vettem meg, az pedig idén június végén volt... Szóval eléggé átgondoltam az ügyletet, na! :-D
Azóta már majdnem kifogyasztottam, de mellettem szóljon a tény, hogy kezdetnek csak egy icipici üveggel szerváltam be, és azt is csak mértékkel használtam (amennyiben tudok valamiből is mértéket tartani, hehe). Azon kívül hogy nekem bejön az illata, a környezetem nem volt túlzottan elragadtatva tőle; a vérszopó denevér szerint: "az összes eddigi parfümöd közül ez a legborzasztóbb". Mivel a vérszopó denevér véleményére magasról teszek, fújattam magam rendesen, de nem melóban, hanem alkalmakkor, amikor ki voltam huzintva, ahogy illik.
Azt azért hozzá kell tennem, hogy az átlag férfiak ettől az illattól nem rogynak azonnal térdre, mert nem volt kapás egész a mai jeles napig. Ma viszont jött zsákostul :-DDDDD Így zajlott a beszélegtés kábé:
- Megkérdezhetem mi ez az illat magán?
- Tom Ford.
- Hogy mi?
- Tom Ford tervezte, Black Orchid a neve egész pontosan.
Ekkor némi gondolkodás következett, szinte láttam, ahogy az úriember fejében zakatolnak a kerekek.
- Sosem hallottam még róla. Valami exkluzív dolog lehet, igaz?
- Hááááát, úgy is mondhatjuk.
- Fantasztikusan bódító.
Itt kellemes mosoly következett a részemről:
- Köszönöm.
- Tudja kedves, nem akarok tolakodó lenni, igen ritkán szoktam a nők illatát dícsérni, mert az olyan snassz dolog. Szerintem háromféle parfüm létezik: a büdös, amit nem dícsérek meg. A virágillat, ami olyan átlagos, szintén nem dícsérem meg, mert minek. És az ilyen különlegesek. Ez pedig annyira különleges, hogy most muszáj volt szóvá tennem.
- Köszönöm. Igazán kedves öntől.
A következő adag bókot nem írom le, mert egy egészen hétköznapi szokásos ömlengés volt egy hatvanac vén kéjenctől, amivel nem nagyon tudok mit kezdeni, de az előző vérbeli úriember után nagyon jól feldobott. Még az is megfordult a fejemben, hogy úgyis a végét járja a parfüm, tán vennem kéne egy következő üvegecskével. Végülis nem vagyok tömegtermék (vagyis inkább nem akarnék az lenni.) Na nem?
Ott hagytam abba a Black Orchid történetet tavaly novemberben, hogy valószínűleg veszek egyet. Nem mondhatnám,hogy elhamarkodtam volna a dolgot, mert végül az Iron Maiden koncert előtt vettem meg, az pedig idén június végén volt... Szóval eléggé átgondoltam az ügyletet, na! :-D
Azóta már majdnem kifogyasztottam, de mellettem szóljon a tény, hogy kezdetnek csak egy icipici üveggel szerváltam be, és azt is csak mértékkel használtam (amennyiben tudok valamiből is mértéket tartani, hehe). Azon kívül hogy nekem bejön az illata, a környezetem nem volt túlzottan elragadtatva tőle; a vérszopó denevér szerint: "az összes eddigi parfümöd közül ez a legborzasztóbb". Mivel a vérszopó denevér véleményére magasról teszek, fújattam magam rendesen, de nem melóban, hanem alkalmakkor, amikor ki voltam huzintva, ahogy illik.
Azt azért hozzá kell tennem, hogy az átlag férfiak ettől az illattól nem rogynak azonnal térdre, mert nem volt kapás egész a mai jeles napig. Ma viszont jött zsákostul :-DDDDD Így zajlott a beszélegtés kábé:
- Megkérdezhetem mi ez az illat magán?
- Tom Ford.
- Hogy mi?
- Tom Ford tervezte, Black Orchid a neve egész pontosan.
Ekkor némi gondolkodás következett, szinte láttam, ahogy az úriember fejében zakatolnak a kerekek.
- Sosem hallottam még róla. Valami exkluzív dolog lehet, igaz?
- Hááááát, úgy is mondhatjuk.
- Fantasztikusan bódító.
Itt kellemes mosoly következett a részemről:
- Köszönöm.
- Tudja kedves, nem akarok tolakodó lenni, igen ritkán szoktam a nők illatát dícsérni, mert az olyan snassz dolog. Szerintem háromféle parfüm létezik: a büdös, amit nem dícsérek meg. A virágillat, ami olyan átlagos, szintén nem dícsérem meg, mert minek. És az ilyen különlegesek. Ez pedig annyira különleges, hogy most muszáj volt szóvá tennem.
- Köszönöm. Igazán kedves öntől.
A következő adag bókot nem írom le, mert egy egészen hétköznapi szokásos ömlengés volt egy hatvanac vén kéjenctől, amivel nem nagyon tudok mit kezdeni, de az előző vérbeli úriember után nagyon jól feldobott. Még az is megfordult a fejemben, hogy úgyis a végét járja a parfüm, tán vennem kéne egy következő üvegecskével. Végülis nem vagyok tömegtermék (vagyis inkább nem akarnék az lenni.) Na nem?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)












