Nem értem, ha valaki ellenállhatatlan késztetést érez, hogy teleírja a netet, akkor mi az anyám tyúkjáért teszi azt olyan stílusban, amitől a hajam hullik csomókban?! Ilyen alany-állítmány-tárgy-határozó-jelző vonalon, amit ötödik általánosban vertek a komcsik a fejünkbe? A lényeg, hogy minden eredetiséget, neadj isten egyéni stílust nélkülözzön... Ehhh. De felcsesztem magam már megint!
Erről most eszembe jutott a Minden lében két kanál egyik része, (amit mostanában nézek, kikapcsolódásképp, marha jó, nagyokat röhögök rajta és hát Roger Moore nem egyszerű pasi volt akkoriban, azt meg kell hagyni), amikor az orosz hercegnőt akarják megmenteni, na és abban volt, hogy Lord Sinclair bácsikája állandóan könyveket írt, és Dany néha felolvas belőlük... :-D
Hát valahogy így.
Találtam ma olyan irományokat, amiket akár a jó öreg Sinclair nagybácsi is írhatott volna! Nevetnék ám, ha vicces lenne, de nem az, hanem nagyon elszomorító!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése