egy kis szabadság

Jaja. Olyan mintha egy mázsás kő zuhant volna le a hátamról. Nehéz lenne megfogalmazni, de valahogy teljesen szabadnak érzem magamat most.
Most nem zavar a sztereotípia & nagyjából annyiszor nyilvánulhatok meg, ahányszor csak szeretnék, mert szeretek ám írni mint a rosseb :-)) Nem velem lesz tele a főoldal, sőőőt senki nem fogja azt feltételezni, hogy csak az olvasottságra hajtok, amikor tényleg nem.
Az olvasottság mindig is zavart. Ha túl sokan olvasnak, az azt jelenti, hogy tömegterméket gyártok, ergo kommersz lettem, na azt meg nem kéne. Egy szűk kis körnek sokkalta jobb írni, akik megértik mi jár a rossz fejemben... A kiegyensúlyozatlan olvasottság is zavart. Ha valaki csak azért tévedt be az ex-blogomra, mert izééé, érdekesnek találta a címet, amihez a kommentek kapcsolódtak. Vagy kedvelte a kommentelő személyét - ami ugye nem azonos az én személyemmel, tehát nem miattam volt ott. Ide meg csak az jön, akinek tényleg számítok, meg aki véletlenül idetéved, de az nem marad túl sokáig, szóval semmi csudálatos megváltásra nem számítok egyébként. Mindig is olyan helyet akartam, ahol teljesen vállhatom a kis semmi ügyeimet, kedvemre lelkendezhetek a baromságaim fölött, csak az előző blog nem pont az a hely volt...
Okés, nem tudom mi volt, majd még átgondolom :-DDDDD
De az érzés tényleg nagyon rendben van, hogy freedom van, meg ilyenek.